Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - MRAVIK LÁSZLÓ Budapest műgyűjteményei a két világháború között

Mór Lipóté és báró Hatvány Ferencé volt. Nem is elsősorban a tárgyak száma jelzi je­lentőségüket (bár ez sem megvetendő, te­kintve, hogy Herzog Móré mintegy 2500, Flatvanyé közel 800 darabot tattalmazott), hanem a tárgyak művészeti súlya és anyagi értéke. Bár mindketten vonzódtak min­denféle szép műalkotáshoz, s ízlésük né­mely téren hasonló — mindketten ked­velték például az impresszionistákat —, a súlypont mindkettőnél más. Herzognál a régi spanyol mesterek jelentették a szen­zációt. Élete során El Greco 11 képe for­dult meg gyűjteményében, s még 1944-ben is megvolt közülük hét; Goya, Zurbarán és más spanyol festők képeit is gyűjtötte. Emellett szinte minden nagy európai fes­tőiskolát képviselt néhány jó darab. Herzog Mór Lipót kimagasló színvonalú keleti gyűjteménnyel is rendelkezett, szép ezüst­jei pedig igen jó áttekintést adtak a magyar és európai ötvösművészet alakulásáról. Hann Sebestyéntől, a 17. század hazai öt­vösségének legjelesebb mesterétől több darabja volt. Herzog gyűjtőként Nemes Marcell legjobb magyar tanítványa volt, s valóban, a korábbi szénkereskedő vette őt rá a műgyűjtésre, azzal az érvvel, hogy ez jó üzlet. Élete során folyvást üzletelt is mű­tárgyakkal, noha nem volt rászorulva, hi­szen a családnak sokáig gyakorlatilag mo­nopóliuma volt a balkáni dohány felett, s valamennyi fővárosi nagybankban jelentős érdekeltséggel rendelkezett. A család hi­hetetlen gazdagságára mi sem jellemzőbb, 14 Herzog Mór Lipót gyűjteményét 1934 utón három gyermeke, Erzsébet, András és István örökölte. A gyűjteményről: Baldass, L Herzog báró gyűjteménye. In: Magyar Művészet, 1927.1 77-93. old. Alig volt Budapesten olyan kiállítás, ahová Herzog ne mint az, hogy a világgazdasági válság idején sem kellett összehozniuk magukat, sőt, épp ebben az időszakban újabb jeles mun­kákkal gazdagították gyűjteményüket. Herzog Mór Lipót a magyar művészetből elsősorban az ötvösség iránt mutatott ér­deklődést. Bár rengeteg magyar képe is volt, ezek beszerzése általában esetleges módon történt, s csak a Munkácsy-képek sorozata jelez bizonyos preferenciákat. Ha a Herzog-gyűjtemény történeti-szimboli­kus helyét valamiképpen ki kellene jelölni, akkor erről mondhatnánk el leginkább, hogy a magyar finánctőke apoteózisa volt, s mint ilyen, megismételhetetlen. Pusztulá­sa, szétszóródása orok veszteség . Báró Hatvány Ferenc valamivel Herzog előtt kezdte a gyűjtést. A báró jól képzett festőművész is volt, s a gyűjtés tárgyául ál­tala kiválasztott mesterek eleinte elsősor­ban a követésre méltó példaképek közül kerültek ki. A klasszicizmus és a korai ro­mantika vonzotta először, s három nagy francia mester, Ingres, Chasseriau és Delacroix voltak korai tájékozódási pontjai. Külföldi képeit szinte kivétel nélkül a fran­cia főváros legpatinásabb műkereskedőinél vásárolta, néha azonban egyéni utakon jár­va maga kutatott fel elrejtett, elfelejtett, mélyen alulértékelt műveket, s vette meg őket igen olcsón. Kiváló művészi képzése, jó ízlése sohasem vezette tévutakra. A gyűjtemény karaktere már 1913—17 közt kialakult. Courbet, Rousseau, Corot, Ala­net, Renoir, Gericault, Cézanne: tőlük több kölcsönzött volna számos elsőrangú darabot, így felsorolásukat mellékeljük. A gyűjteményre (és más, említett gyűjteményekre) vonatkozó levéltári és adattári helyek: Mravik L, i. m., 305-349. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom