Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - MRAVIK LÁSZLÓ Budapest műgyűjteményei a két világháború között

Mór Lipóté és báró Hatvány Ferencé volt. Nem is elsősorban a tárgyak száma jelzi jelentőségüket (bár ez sem megvetendő, tekintve, hogy Herzog Móré mintegy 2500, Flatvanyé közel 800 darabot tattalmazott), hanem a tárgyak művészeti súlya és anyagi értéke. Bár mindketten vonzódtak mindenféle szép műalkotáshoz, s ízlésük némely téren hasonló — mindketten kedvelték például az impresszionistákat —, a súlypont mindkettőnél más. Herzognál a régi spanyol mesterek jelentették a szenzációt. Élete során El Greco 11 képe fordult meg gyűjteményében, s még 1944-ben is megvolt közülük hét; Goya, Zurbarán és más spanyol festők képeit is gyűjtötte. Emellett szinte minden nagy európai festőiskolát képviselt néhány jó darab. Herzog Mór Lipót kimagasló színvonalú keleti gyűjteménnyel is rendelkezett, szép ezüstjei pedig igen jó áttekintést adtak a magyar és európai ötvösművészet alakulásáról. Hann Sebestyéntől, a 17. század hazai ötvösségének legjelesebb mesterétől több darabja volt. Herzog gyűjtőként Nemes Marcell legjobb magyar tanítványa volt, s valóban, a korábbi szénkereskedő vette őt rá a műgyűjtésre, azzal az érvvel, hogy ez jó üzlet. Élete során folyvást üzletelt is műtárgyakkal, noha nem volt rászorulva, hiszen a családnak sokáig gyakorlatilag monopóliuma volt a balkáni dohány felett, s valamennyi fővárosi nagybankban jelentős érdekeltséggel rendelkezett. A család hihetetlen gazdagságára mi sem jellemzőbb, 14 Herzog Mór Lipót gyűjteményét 1934 utón három gyermeke, Erzsébet, András és István örökölte. A gyűjteményről: Baldass, L Herzog báró gyűjteménye. In: Magyar Művészet, 1927.1 77-93. old. Alig volt Budapesten olyan kiállítás, ahová Herzog ne mint az, hogy a világgazdasági válság idején sem kellett összehozniuk magukat, sőt, épp ebben az időszakban újabb jeles munkákkal gazdagították gyűjteményüket. Herzog Mór Lipót a magyar művészetből elsősorban az ötvösség iránt mutatott érdeklődést. Bár rengeteg magyar képe is volt, ezek beszerzése általában esetleges módon történt, s csak a Munkácsy-képek sorozata jelez bizonyos preferenciákat. Ha a Herzog-gyűjtemény történeti-szimbolikus helyét valamiképpen ki kellene jelölni, akkor erről mondhatnánk el leginkább, hogy a magyar finánctőke apoteózisa volt, s mint ilyen, megismételhetetlen. Pusztulása, szétszóródása orok veszteség . Báró Hatvány Ferenc valamivel Herzog előtt kezdte a gyűjtést. A báró jól képzett festőművész is volt, s a gyűjtés tárgyául általa kiválasztott mesterek eleinte elsősorban a követésre méltó példaképek közül kerültek ki. A klasszicizmus és a korai romantika vonzotta először, s három nagy francia mester, Ingres, Chasseriau és Delacroix voltak korai tájékozódási pontjai. Külföldi képeit szinte kivétel nélkül a francia főváros legpatinásabb műkereskedőinél vásárolta, néha azonban egyéni utakon járva maga kutatott fel elrejtett, elfelejtett, mélyen alulértékelt műveket, s vette meg őket igen olcsón. Kiváló művészi képzése, jó ízlése sohasem vezette tévutakra. A gyűjtemény karaktere már 1913—17 közt kialakult. Courbet, Rousseau, Corot, Alanet, Renoir, Gericault, Cézanne: tőlük több kölcsönzött volna számos elsőrangú darabot, így felsorolásukat mellékeljük. A gyűjteményre (és más, említett gyűjteményekre) vonatkozó levéltári és adattári helyek: Mravik L, i. m., 305-349. old.