Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - RÓKA ENIKŐ Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum

kínos esetről két cikkre sikerült bukkanni. Ezek szerint 1909 tavaszára megnyitásra készen állt a Petőfi Társaság által létrehozott Petőfi-ház, és Ernst Lajos, aki ekkorra az egyik legjelentősebb Petőfi-gyűjteménnyel rendelkezett, felkereste Plerczeg Ferencet és felajánlotta gyűjteményét a múzeum számára. Egy feltételt szabott: az egyik közgyűlésen megválasztják a Petőfi-ház igazgatójának. Anyagát a helyszínre szállíttatta, és elkezdte rendezni. Ekkor azonban újabb feltételekkel állt elő. Eszerint gyűjteménye letét, bármikor jogában áll visszakérni; ha elszegényedne, a Petőfi-ház az anyagot 100 000 koronáért megveszi. A Petőfi Társaság pedig közbenjár, hogy kulturális érdemeiért nemességet kapjon. Ezt a Társaság természetesen elutasította, egyrészt, mert a teljes gyűjtemény — A Nap cikkírója szerint — nem ért többet 30 000 koronánál, másrészt mert Plerczeg Ferenc kijelentette, hogy a nemesség ügyében ők nem tudnak — és valószínűleg nem is akarnak — lépni. Ernst lebontotta és elszállíttatta anyagát, a ház megnyitását pedig elhalasztották. A Pesti Futár gúnyosan megjegyezte: Ernst „arra gondolt, hogy na most itt az ideje, hogy szép, finom előkelő pozíciót szerezzen ma. , » 57 ganak . Ernst ekkor még a Szalon igazgatója volt; nem világos azonban, hogy a Petőfi-házzal 57 (ismeretlen szerző): Ernszt Lajos kútbaesett nemessége. Pesti Futár, 1909. április 25.7-8. old.; Sz.N. (ismeretlen szerző): Igazgatóválság o Petőfi-Házban. /I Nap, 1909. április 24.4. old.; Ez utóbbira hivatkozik: Kalla Zsuzsa: Irodalmi relikviák — világi ereklyék (A Petőfi-relikviák története). In: Kalla Zsuzsa (szerk.:) Tények és legenéák — tárgyak és ereklyék. Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 1 994.75-76. old. 58 Az Fst értesülése szerint eredeti neve Klein Mózes volt. Az Fst, 1930. október 30.3-4. old.; Sümegi György: Nemes Marcell, a kapcsolatos eset és Ernst Nemzeti Szalonbeli pozíciójának megrendülése mennyiben fügött össze egymással. Nem kizárt, hogy azért törekedett egy másik rangos poszt megszerzésére, mert érezte, hogy helyzete a Szalonban megingott, de az is lehet, hogy ez a botrány járatta le őt, és támadásba lendítette amúgy is meglevő ellenségeit. Mindenesetre tény, hogy 1909-ben kibuktatták ügyvezető igazgatói állásából, és el kellett hagynia a Szalont. Bukásának körülményeinél lényegesebb számunkra Ernst feltörekvő attitűdje — az a tény, hogy kulturális tevékenysége, gyűjteménye révén megfelelő pozíciókat, végső soron pedig nemességet kívánt szerezni. A társadalmi felemelkedésnek a kultúrán át vezető útját több kortársa választotta, és volt olyan is közöttük, akinek a nemességet is sikerült megkapnia. A szintén zsidó származású, szénkereskedőből lett műgyűjtő, Nemes Marcell például 1910-ben Jánoshalmi előnévvel kapott nemesi rangot a királytól „a culturális téren tanúsított áldozatkészsége elismeréséül".

58 A korabeli polgárságnak, ezen belül a zsidó polgárságnak a történelmi osztályokba való bekerülésre irányuló törekvése közismert tény. A nemességet vásárolt zsidó nagypolgárok között sok jelentős műgyűjtő is volt, így például Platvany Ferenc, Herczog Mór vagy Kohner Adolf — hogy műgyűjtő. Adolékok a magyar műgyűjtés századeleji történetéhez. In: Cumania III. História. Bács-Kiskun megyei mázeumok közleményei (Klny.) Kecskemét, 1975.278. old. idézet átvétel: Barkóczi István: El Greco festményeinek gyűjtése Magyarországon a XX. század elején, lm Uő.(szerk.): Hommage a FI Greco. Szépművészeti Múzeum Katalógus. Bp., 1991.27. old. Dr. Pgány Kálmán: Jánoshalmi Nemes Marcell. In: Vasárnapi Újság, 1917. 57. évi. 30. sz., 625. old.