Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918

egyben mementóként született művészi alkotásokat megvásárolják. Ezek sorába illeszkedik Berény Róbert egyik festménye, Pór Bertalan tizenhat harctéri litográfiája, Bíró Mihály Katonák vonulása című képe, Rudnay Gyula — a korábban Hódmezővásárhelyhez kötődő, de a háború éveiben Losoncon élő festő — egyik kiemelkedő alkotása, a Menekülő asszony. Az alkotások nagy száma és magas művészi színvonala miatt egyre sürgetőbben jelentkezett az igény, hogy a képzőművészeti gyűjtemény értékeit a nagyközönség elé tárják. Többször is tervbe vették a gyűjtemény leltárának kiadását, de a korszakban csak a Zichy Jenő-hagyaték műtárgyainak katalógusa jelent meg.

55 Nagy jelentőségő volt a művészek számára a Százados úton 1911-ben épített, 15 házból álló művésztelep, amelyben 28 műtermet alakítottak ki, Bárczy István kezdeményezésére. A fővárosi képzőművészeti mecenatúra áttekintéséből jól látható, hogy a liberális vezető réteg műpártoló tevékenységét a század első két évtizedében a sokszínőség és a nagy összegű ráfordítások jellemezték. A korszak során lassan törtek utat az új, modern stílusok, s a főváros — mecénási szerepkörében — e küzdelemnek éppúgy 55 Budapest székesfőváros művészeti tárgyainak katalóguso I. Képek. Budapest székesfőváros Házinyomdája. Budapest, 1914. résztvevője volt, mint a gyarapodó művészeti társaságok és egyesületek. A sok reménnyel kecsegtető korszakban a főváros vezetői kivételes érzékenységgel ragadtak meg minden lehetőséget a művészet, a kultúra fellendítésére. Művelődéspolitikájukban nemcsak a mecénási szerepkört és a művészek támogatásának eszközét látták, de azt a lehetőséget is, hogy a művészi szépséggel és az új típusú környezetkultúrával a város lakóinak ízlését, ezzel mindennapi életét is átformálják. „A sokat ócsárolt, az erkölcstelennek bélyegzett, a vidékkel, a faluval szemben költőietlennek hirdetett Budapest nélkül nagyon kevés megértőre, pártolóra, jó barátra akadna a festő, a szobrász és az iparművész. A magyar kultúrában Budapest szerepe hasonlíthatatlanul nagyobb, mint Berliné a németben, Rómáé az olaszban. Olyan, mint Parisé a francia szellem termékei közepette"— írta Lengyel Géza 1910-ben.

56 A városirányító polgári elit szemében egyre nagyobb jelentőséget kapott a Budapest művészeti életében játszott szerep, amely új színt hozott a várospolitikába, s egyben kifejezője lett a polgátság művészet iránti fogékonyságának. A képzőművészeti gyűjteményben ezek a törekvések nyertek látványos kifejezést. 56 Lengyel Géza: A nagyváros művészete. Budapest művészeti politikájáról II. In: Népművelés, 1910.457-458. old.