A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

VARGA BALÁZS városnézés

bonyolít. Két emberről mesél, akik nem ta­lálják a helyüket, egy magyar fiúról és egy kínai lányról, akik kilógnak a saját világuk­ból. A lánynak megvan ugyan a helye a saját közösségében, de kilép onnan, bár egy szót sem beszél magyarul, és alig képes tájéko­zódni Budapesten. A fiú nem tud beillesz­kedni a kollégái közé, ezért másutt próbál menedéket, saját kuckót teremteni magá­nak. Mivel a történetet az ő visszaemléke­ző, személyes vallomásaként ismerjük meg, sosem vagyunk az információk teljes­ségének a birtokában. Nem tudjuk, ki ez a lány, igazak-e a pletykák, amiket a fiú rend­őrkollégái terjesztenek róla. El kell fogad­nunk, hogy ezúttal korlátozott a rálátásunk a történetre, és pusztán egyetlen néző­ponttal azonosulva kell végigkísérnünk a szokatlan szerelmi históriát. A Közel a szerelemhez Budapestje azért szűkíti a világot a VIII. kerületre, mert ez a helyszín képes a legkarakteresebb háttere lenni a rendhagyó szerelemnek. Salamon András nem a Józsefvárosról akart elmesél­ni egy történetet. Adottnak vette a hely­színt, szüksége volt azokra a motívumokra és értékekre, amelyek ehhez a vidékhez kapcsolódnak, mert így lehetett igazán erős a kontraszt a szereplők között. Ez a tötténet nem szociológiai példázatként áll­ja meg a helyét, hanem csakis naiv és érzel­mes tanítómeseként. A pesti Harlem A VIII. kerületnek persze nemcsak filmjei vannak, hanem zenekarai is. Az elmúlt években e csapatok között a nyilatkozatok­ban, dalszövegekben dúló ádáz harc és oda­mondogatás különböző VIII. kerület-vízió­kat mért össze egymással. A tét — mi más is lehetne — az autentikusság. Ki uralja ezeket az utcákat, ki birtokolja az érvényes (az egyedül érvényes) reprezentációját en­nek a vidéknek. A nyolcadik kerület megint csak kitüntetett tereppé vált, még­pedig távoli minták alapján kidolgozott, majd háziasított zenei divatok és értékren­dek vetélkedőjének terepévé. Fekete Vo­nat, Animal Cannibals, Ganxsta Zolee és a Kartel — mindannyiuknak megvan a maga Józsefvárosa, ám a zenei mintát és olykot az attitűdöt is Amerikából veszik. Mindhárom zenekar más, mást fedez fel, mást hangsú­lyoz a Józsefváros fedőnevű reprezentáció­gyűjteményből. A Fekete Vonat Harlemet telepíti át Pestre 5 , a feketék öntudatát és szuverenitását sugallják követendő példa­ként. Ganxsta Zolee és társai a bandahábo­rúk, a durva szövegek, az erőszak egyedül érvényes törvényeit foglalják dalaikba („Ki­rály az utcánk és Lövölde a terünk"), az ő Jó­zsefvárosuk igen-igen kemény és nagyon fekete világ. Az Animal Cannibals pedig vi­s A fekete Vonotimé\ê\ és klipjeit Fáy Miklós elemezte: Roma klip. Mit ér a vér, miszter fehér? Filmvilág (1999), 1. sz. 24. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom