A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

VARGA BALÁZS városnézés

Városnézés A kortárs magyar film Budapestje VARGÂ BALÁZS E

lég akár egy felületes pillantást vetni a magyar filmtörténetre, és rögtön nyilvánvaló lesz, hogy nincs olyan korszak, amelyben a filmek döntő többsége ne Budapesten játszódna. Hiba lenne azonban ebből az egyszerű tapasztalati tényből azt a következtetést levonni, hogy a magyar film bármikor is egységes és következetes képét mutatta volna a fővárosnak. Tán még azt az állítást is megkockáztathatjuk, hogy Budapest a magyar film legnagyobb átváltozóművésze. Teljesen semleges kulisszaként éppúgy feltűnt már, mint kizárólagos főhősként. Arról nem is beszélve, hogy Budapest nem pusztán a magyar filmek megunhatatlan helyszíne. Külföldi stábok úgyszintén szívesen forgatnak errefelé. Olyan ez a város, mint egy nagyszabású műterem, majdnem teljesen szabadon formálható. Ha kell, történelmi helyszínként maga a testet öltött barokk korszellem, ha kell, mediterrán hangulatot áraszt. Akadt film, amelyben Buenos Airest alakította, míg máskor dél-olasz városkát játszott. Ám ennek az ellenkezőjére is van példa: amikor nincs pénz, hogy a külföldi stáb az eredeti helyszínen forgassa le a maga budapesti történetét, másutt teremtik meg a „korhű" Budapestet. Nincs nap, hogy ne pásztázná kamera Budapestet. Nincs az az archívum, amely össze tudná gyűjteni a város talált képeit. Mit tudhatunk meg Budapestről a filmek segítségével? Mit keresünk, mit látunk ezeken a felvételeken? Régi barátokként köszöntjük a helyszíneket, a felismerés örömével súgunk össze: jé, ezt a presszót ismerem, itt van a szomszédban; vagy épp fordítva, arra vágyunk, hog)' rácsodálkozzunk a városra, más szemével akarjuk nézni