A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

GELENCSÉR GÁBOR Hármasút

Hármasút A város mint stilizált tér Bódy Gábor jeles András és Gothár Péter egy-egy filmjében GELENCSÉR GÁBOR A magyar film történetében nincsenek olyan korszakok vagy irányzatok, amelyek különös módon kapcsolódnának a város­ábrázoláshoz. Inkább egy-egy alkotó pályá­ján vagy egy bizonyos körbe tartozó mun­kák esetében fedezhetünk fel vonzódást a városok iránt. Film és város kapcsolata ugyanakkor szociológiai és stilisztikai kér­déseket is felvet (milyen városok képe, illet­ve milyen városkép jelenik meg a vásznon). Az alábbiakban olyan filmtörténeti korszak leírására teszek kísérletet, ahol a városábrá­zolás szociológiai és stilisztikai aspektusa konfliktusba kerül egymással, pontosabban éppen a városról alkotott filmképen törté­nik meg egy mélyen elméleti problematika gyakorlati megoldása. A hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig több alkotó szembesült „va­lóságnak" és „fikciónak" a filmes reproduk­cióban rejlő paradoxonjával. Mivel a kérdés a művészi praxis oldaláról vetődött föl, be­ágyazódott a korszak filmtörténetébe: no­ha az alkotók nem ritkán különféle szöve­gekben is megfogalmazták állításaikat, a döntő „sző" mindig a művekben hangzott el. A város pedig mint a film számáfa adott, igaz, nem egyetlen, mégis kitüntetett „va­lóságelem" fikció és valóság metszéspont­jában konkretizálódott. II. A városnak ez a fajta „konkfetizálódása" Máriássy Félix immár a kibontakozó olasz

Next

/
Oldalképek
Tartalom