A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma

és copf hatású gipsz virágplasztika keretezi. A manzárdtetőt attikafal hulláma választja el a homlokzattól, amely a párizsi XVI. Lajos stíllel és a Vígszínházat idéző kör és ovális nyílássorral koronázza a vegyes-finom rajzú faszádot. Stan és Pan, Fellner és Hehner, Strausz és Nay, Barber és Spitz... „Puffos zsámolyon Miién Vénusz. Aláomló függönyök, bojtos függönyök. Konyhaeelények a konyhaszekrény fölött. Egy ló a nyitott ajtóban. A sima képűférfi átrepül az alsónadrág felett. " A belső, udvati főhomlokzat viszont nagyvonalúbban Palladio-motívumokat sorol. Ide kispolgári méretű lakások néznek. Amikor a háziúr már nem tudja kereskedelmi bérlőnek kiadni a földszintet — az építési engedély tiltja lakások itteni kialakítását—, az 1905-ben megalakult Lipótvárosi Imaegylet vette meg a házat. Az ój tulajdonosok 1912. március 8-án kapnak építési engedélyt zsinagóga építésére. Baumhornt, az időközben felépült Aréna úti nagyszabású zsinagóga tervezőjét bízták meg azzal, hogy alakítsa át a földszinti, kétszintes üzletet és raktárakat templommá. 700-an fértek el itt, de idővel ez a hely is kevésnek bizonyult. így 1927-ben ismét megbízták Baumhorn Lipótot eg)' átépítéssel, amely immár az udvar terét is felölelte. Baumhorn mesterien oldotta meg a feladatot. Szilárd Frigyes ny. kir. főmérnök és építőmestet, a budapesti kir. törvényszék állandó hites szakértője közreműködésével készültek a „nyugtani" számítások. Baumhorn úgy erősítette meg a földszinti pilléreket, hogy sokféle keresztmetszetüket egységes profillá alakította. A belső templomhomlokzat egészében és részletmotívumaiban olyan mértéktartó szecessziós karaktert kapott, amely összefogja a ház utcai és udvari homlokzatának széttartó itányait. A szerkezet hangsúlyozása a palladiánus vonalhoz igazodik, a Tóraszekrény diadalíve, a felolvasó és a karzat-korlát, a kandeláberek és az oszlopfők mind a neoreneszánsz, mind a neobarokk részletekkel harmonizálnak, enyhén szecessziós jelleggel. Maga az új templomfödém bazilikálisan kiemelt acél-üvegfelülvilágítő, hasonló a budapesti moziknál 1910-40 közt alkalmazott megoldásokhoz. Csak itt nincs meg az igazán templomtérhez méltó, elegendő belmagasság. A Fővárosi Tervtárban őrzött keresztmetszeten látni, hogy Baumhorn átfestette első tervjavaslatát. Abban még a középhajó bazilikális megemelése nemcsak a középső sávra, de az egész udvar alapterületére kiterjedt volna — így magasabb gerincvonallal zárta volna a belsőt. A tér még így is ünnepélyes jellegű. Talán a neológiánál is erősen tartott „új" liturgikus tradíciók, talán a kontinentális éghajlati viszonyok miatt nem merült fel a funkcionalista igény, hogy az üvegtető a mozikhoz hasonlóan nyáron nyitható legyen. Ez nemcsak a szellőzés miatt lett volna kézenfekvő, hanem azért is, mert így a hívek számára a templomban is az égen mutatta volna a csillagok kigyúlását, a szombat „bejövetelét". A csillagokat továbbra is festették, leginkább a Ftigyszekrény köré. Összefoglalva: a Bulgakov Színházi regényé-nek hőse által elkeseredetten hajtoga-