A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma

detén, 1911-ben kisebb zsinagóga épült üzlethelyiségeibe, amelyet később tovább bővítettek az udvar felhasználásával, és máig is működik. 1910-ben a Nagykörúton belül 10 526, azon kívül 28 000 zsidó hívő élt. Sokáig ideiglenes imahelyekre, a nagy vallási ünnepek idején pót-imahelyekre volt szükség. „1894-ben Pesten 11 templom, 29 egyleti imaház és 35 pót-imahely működik" — írja Gazda Anikó . Kutatásai szerint hely szűkében szabadtéri istentiszteletekre is sor került a Ligetben, és gyakran sátrakat is állítottak a hívek. A belső Lipótváros zsidó lakossága az 1899-es nagy lipótvárosi templompályázat

6 sikertelensége után is folyamatosan foglalkozott egy nagyobb zsinagóga építésének gondolatával. Az Aréna úti 1908-as Baumhorn templom ugyanis messze esett innen. A lipótvárosi templomot csak igen szerény keretek között, 1911-ben is csak a Körúton túl, a templomépítő egylet tulajdonába került Csáky utca 5. sz. alatti, három éve kész lakóépületen belül tudták megvalósítani. Évtizede adva volt tehát a vágy, hogy a Parlament, de legalább Fellnerés HelmerVígszínháza — egy világi templom — mellett, velük nem versengve, de mindenképpen hozzájuk hasonlítható, kupolás, magas építészeti kultúrájú imaház épüljön. Az itt élő mintegy 40 000 környékbeli hívőnek tudomásul kellett vennie, hog)' a gazdasági fellendülésnek már vége. Végül hasonló funkcióváltással, mint a Renaissance Színháznál, a húszas évek derekára Ujlipótvárosnak nívós belső kiképzésű zsidó temploma épült, a megváltozott gazdasági-politikai viszonyok között egy bér5 Gazda Anikó: Magyarországi zsinagógák. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1989. ház udvarán, tönktement kereskedelmi térben. Előzmény: Nagyságos Barber és Spitz urak a Csáky utcai 1227-1232 tervtári számú 45 x 23 m"-es telekre Nay Rezső és Strausz Muki építészekkel — ők voltak a már említett Nagymező utca 20. alatti Mai Manó/Arizona ház építészei is — 1905-ben bérházat terveztetnek, amelyet Gerstenberger Emil építőmester 1908-ra fejez be. Az épület ötszintes, öttengelyes. Az utcára két üzlet és kocsibehajtó nyílt, utóbbi az udvari és pinceraktárak megközelítése miatt középre kerül. A házbejáró itt ezért kerül a szélre. Az udvarról liftekkel lehetett az árut le-fölemelni. Az utcára szintenként két, 4-5 szobás nagypolgári lakás kerül, de az első emeleti 8 szoba hallos lakást láthatóan a tervezés alatt osztják ketté, a harmadikon pedig egy 10 szobás lakás bizonyul menet közben szintén túl előkelőek. A homlokzatot kétoldalt kiugró, félig zárt erkélyek keretezik három emeleten át; ezeket az első két emeleten hosszú erkély is összeköti. A motívum mindhárom eddig vizsgált házunkat jellemzi. Az alsó erkély konzoljai a portálok pilléreibe simulnak. Ez a szecesszióra jellemző gesztus a zárterkélyek és a főfal átmeneteinél is jelentkezik. A díszítő részletekben csak a földszinten és az udvari homlokzaton találunk szecessziós formai megoldásokat. Az egész homlokzat modellje inkább egy reneszánsz palota, párizsi átiratban. Alul rusztikus kváder kőosztás, ez feljebb egyre finomodik — természetesen ezúttal is vakolatból. A homlokzatot több szintet összefogó falpillérek foglalják pszeudo-oszloprenddé. Az ablakokat stílustöréssel barokk 6 Gábor Eszter: A lipótvárosi templompályázat. In: Budapesti Negyed, 1997-98.18-19. sz.