A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz)

SZEGŐ GYÖRGY A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma

volt: „Jól átgondolt ideológiára alapozva a mozi legyen olyan, mint a templom a negyedben, mindenki által ismert tornyával, fehér a szürkeségben, és lehetőleg sarokra épüljön" — írja már idézett cikkében Fabó Beáta. Ez a külsőbb területeket jellemző pesti mozitípus, a Józsefváros, az egykori Plútó mára ugyancsak megszűnt. De a harmincas években épült egy-két példaértékű bérház alatti mozi is, amely a modernek építészeti koncepcióján alapult. Az egyiket, az Atrium bérházat és mozit Kozma Lajos tervezte 1934-ben. Nemrég töttént felújításakor is sikerült megőrizni az előcsarnok fekete-fehér és narancsvörös kő-, üveg és tükörburkolatát, a pillérekre szerelt art deco világítótesteket. Az előtetőn a Május 1. helyére visszakerült az eredeti alumíniumbetűs Atrium cégér. A másik érdemes példa az 1935-ben épült Bartók mozi és lakóház. A sarokházba tervezett mozi nézőtere 630 férőhelyes volt, Révész Zoltán tervezte, magát a házat pedig Preisich Gábor és Vadász Mihály. A mozi íves üvegezett portállal, galériás megoldással a főútra nézett, a mellékutcára franciaudvaros homlokzat tekintett. A sarok bütüjét a korábbi — Fcszty Adolf Sugár úti Foncière biztosító-palotája nyomán a pesti bérházaknál szokásos, de az új mozielveknek is megfelelő— kupolás torony helyett egységbe fogott virágablak-zárterkély díszíti. Amolyan homlokzathoz tapadó modernista vertikális hangsúly ez. Mindkét moziban hatalmas akvárium díszítette az előcsarnokot. Halaik itt és más mozikban is elszórakoztatták a kezdésre várakozókat — talán az ősi templomi tisztálkodókút átváltozott formái voltak a víztartályok? A mozi már bezárt. A halak eltűntek. Zoltán, Gábor és Mihály. Greta, Mata és Robert. Robert Montgomery, Montgomery Clift... „ Greta Garbo a Mata Hariban. — ismered, hát akkor hívd fel, és kérj tőle pénzt!... Dadogtál valamit, hogy Garbo elutazott. Vagyis inkább eltűnt. Egyszerűen eltűnt az emberek szeme elől, senki se tudja, hogy hova. Nevettek, mintha ez vicc lenne. " Ugyanebben a negyven ötven-évben a zártsorú városképben több templom is bérházakkal épült egybe. Az építtető egyház jövedelmeit is gyarapították a lakbérek: a templom fenntartására fordíthatták. Az elsők közt volt, még a múlt században, a Krisztus Király Egyháza a Reviczky utcában, majd a századfordulón a Nagy Ignácz utcai és a Hőgyes Endre utcai Unitárius Templomok, vagy a Podmaniczky utcai szabadkőműves templom; a két háború közt épült modernista házban kialakított Szabadság téti református vagy a Ilollán Ernő utcai zsidó gyülekezeti helyek. A közelmúltban is épültek ilyenek, például a Keresztyén Testvérek Gyülekezetének vegyes rendeltetésű lakó-templomépülete az 0 utcában. A budai Frankel Leó utcai neogótikus zsinagógánál fordítva töttént: az 1888-as építésű templom köré 1928-ban húztak fel a hívek U-alakban sokemeletes bérházat. Végül, újabb összehasonlításként, egy valódi szakrális gyülekezeti épületet is bemutatok részletesebben, a Csáky (ma Hegedűs Gyula) utca 3. alatti bérház-templomot. 1908-ra készült el a bérpalota, ahol eredetileg, a fellendülés kb. 1910-ig terjedő korszakában, üzletek és raktárak foglaltakéi a földszintet, majd a hanyatlás kez-