Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai

kökről azt állították, hogy „cl vannak telve félelemmel és bátortalansággal".

39 Az ilyesfajta vélekedések leginkább a szökevények és foglyok vallomásaiból táplálkoztak, akik nyilván azt mondták, amit szerintük a keresztények tőlük hallani akartak. Kzckbcn a vallomásokban Abdurrahmant úgy állították be, hogy „nem nagy katona, s inkább kereskedőnek való, mint várparancsnoknak . Buda 1686. évi ostroma a törökellenes felszabadító háború egyik legnagyobb katonai vállalkozása volt. Tanulva a múltból, minden korábbinál nagyobb erőt mozgósítottak. A csapatok összlétszáma papíron, az ostrom során beérkezett erősítésekkel együtt mintegy 90 000 főt tett ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez papíron számított létszám, amely a valóságban akár 25 százalékkal kevesebb is lehetett, mint azt a Párkánynál végzett szemle töredékes adatai mutatják. A tüzérség, ismét a későbbi utánpótlásokkal együtt, mintegy 250 lövegből állt, s ennek egynegyedét a nagy kaliberű ostromágyúk tették ki. Ezen felül 1 2 000 mázsa (600 t) lőport, 4800 mázsa ólmot, majd 270 000 darab ágyúgolyót, bombát és 84 000 darab kézigránátot szállítottak a helyszínre. S akkor még szó sem esett a sáncszerszámokról, sátrakról, élelmiszerekről, takarmányról. Bécsből, Komáromból folyamatosan hordták a hajók mindazt, amire az ostromló seregnek a harchoz szüksége volt. A szállítás, raktározás is sok ezer ember munkáját vette igénybe. A Vár ostromakor a sereg vezérei igyekeztek a legkorszerűbb eljárásokat alkal39 Bubics 173. old., Comoro jelentése, június 23. 40 Budavára visszavétele. Irta egy szemtanú. (Angolból fordította, előszóval s jegyzetekkel ellátta Deák Farkas.) Bp., 1886.22. old., mázni. Ezeket a módszereket Vauban marsall, XIV. Lajos francia király főhadmérnöke és erődítményeinek főfelügyelője dolgozta ki. Vauban ostrommódszerében valójában egvetlcn olyan elemet sem találunk, amelyet korábban ne ismertek volna, ám ő ezeket az elemeket sokkal tervszerűbben, rendezettebben, szervezettebben és fegyelmezettebben alkalmazta, mint elődei. Ennek meg is lett az eredménye. Vauban szinte napra pontosan meg tudta mondani, hogy az általa megtámadott erőd mikor fog kapitulálni. Ebben persze nagy szerepet játszott eg)' íratlan szabály. Eszerint, ha az ostromlóknak sikerült a várárok külső oldalát elfoglalni és ott gyalogsági és tüzérségi állásokat építeni, a védőknek „illett" feladni az erődöt. Ellenkező esetben számolniuk kellett azzal, hogy ha rohammal veszik be az erődöt, ami ekkor már csak napok kérdése volt, semmi sem menti meg őket a támadók véres bosszújától. Vauban elképzelése szerint az ostrom alá vett erődítmény megtámadott frontszakaszát négy, a falakkal és egymással párhuzamosan futó árokkal — úgynevezett parallelekkel, parallelrendszerrel — kellett lezárni. Az első, legkülső parallel, a kontravalláció, teljesen körülvette az erődöt, hogy meggátolja az ostromlók tábora ellen belülről jövő akciókat. A paralleleket a várfalra merőleges, de zegzugosán vezetett árkokkal kötötték össze. így lehetetlenné vált, hogy védők közvetlenül lőjék a bennük rejtőzködő katonákat. Az ilyen típusú árkok ellen egyedül hatásos mozsártűz célzási pontossága ekkoriban enyhén június 20. (a továbbiakban: Deák) Ugyanez olvasható Zenarollanál is. Zenarolla 105. old., június 20.