Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai

szólva csekély volt, mivel a tüzérek még nem ismerték a ballisztikus röppálya tulajdonságait.

41 A paralleleket és az összekötő árkokat szélesre és mélyre ásták, hogy a nagyobb létszámú csapatoknak a gyors mozgást, egyidejűleg pedig a bennük állomásozó őrségnek a megfelelő elhelyezést is biztosítsák. A parallelrendszer minden tűzfegyvernek védett és erős lőállást, a gyalogságnak pedig biztos fedezéket nyújtott, így szerkezeténél és tűzerejénél fogva cl tudta hárítani a védők kitöréseit. Szükség esetén a kívülről jövő felmentési kísérleteket is ki tudta védeni, de erre a célra építették meg rendszerint a circumvallációt, az ostromlók táborát és az erődítményt kívülről övező sáncot. Vauban a tüzérség tevékenységét is újjászervezte. Pontosan meghatározta az ütegek helyét, az ütegekbe állítandó lövegek számát, típusát, s mindegyiknek kijelölte saját célját. A nehéz ostromágyúk a falakat törték, a kisebb kaliberű tábori ágyúk a védőket igyekeztek a falak tetejéről elűzni. Rendkívül fontos szerep jutott a mozsárágyúknak, amelyek, az említett célzási problémák ellenére, jól megfeleltek az erődítmények belterületének bombázására, a védők állandó nyugtalanítására és fárasztására. A tüzérségnek és a gyalogságnak szorosan együtt kellett működnie. A gyalogság készítette az árokrendszert, s benne a tüzérség állásait, miközben az ágyúk fedezték a munkálatokat. A küzdelem utolsó fail Nem egy ostromban így földúlhatott elő, hogy a falak közelében kilőtt mozsárbombák átrepültek az ostromlott váron, és saját katonáik fejére hullottak vissza. 42 Vauban és általában a korszak várépítészetére I.: Zastrow, Anton von: Geschichte der beständigen Befestigungen oder Handbuch zisában végül az ágyúk törtek rést a gyalogsági roham számára.

42 Az 1684-es eseményeknél már láttuk, hogy a rosszul megépített ostromművek nagyban hozzájárultak a keresztény sereg kudarcához. A sereg vezérei és hadmérnökei azonban Érsekújvár alatt bebizonyították, hogy jól ismerik a várharcászat legkorszerűbb módszereit. Arra persze, hogy e téren kellő gyakorlatot szerezzenek, a törökellenes felszabadító háborút megélőző évtizedekben a francia fronton számos alkalom adódott, legutoljára az 1672-79-es francia-németalföldi háború során. Most tehát újabb alkalom nyílt a bizonyításra. Csakhogy amíg Érsekújvárnál egy síkvidéki, szabályos hatszögű, olasz rendszerű erődítménnyel álltak szemben, addig Buda hegyre épült, korszerűtlen, szabálytalan formájú vár volt. Ez és számos egyéb körülmény persze jelentősen befolyásolta az ostromműveletek kivitelezését. A budai vár ostroma tehát, a hagyományoknak megfelelően, a Víziváros bevételével kezdődött, mivel Lotharingiai Károly csapatai csak ezután kezdhettek hozzá az északi fal elleni árkászmúveletekhez. Ez csekély áldozatok árán, június 24-én este meg is történt. Már másnap hozzáfogtak az első parallel ásásához, amely a városfalon belül, közvetlenül előtte húzódott, s megóvta az esetleges hátbatámadástól. Nemsokára elkészült a második párhuzam, a hozzá vezető közelítőárkokkal együtt. Az árokrendszert jobb oldalról fedező városfalat az der vorzüglichsten Systeme und Manieren der Befestigungskunst. Leipzig, 1839.116-148. old. Duffy, Christopher: The Fortress in the Age of Vauban and Frederick the Great 1660-1789. Siege Warfare, Volume II. London-Boston-Melbourne-Henley, 1985. 1-97. Oomáos 1986.100-105.