Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

DOMOKOS GYÖRGY Buda ostromai

pesti oldalon haladt lefelé. Ebből Abdur­rahman pasa budai parancsnok persze rög­tön megértette a támadók szándékát, de már kissé későn, mert ezer szpáhit addigra már Fehérvárra küldött. A támadók azon­ban nem találkoztak ellenállással, így Ká­roly a lovasságot és a szekerekre ültetett gyalogságot küldte előre, amely már június 18-án „megszállotta a legelőnyösebb pon­tokat, mi teljesen lehetetlenné teszi az ostromlottakra nézve a segédcsapatok be­vonulását, és a külvilággal való érintke­zést". 36 A Vár teljes körülzárása pedig min­den addigi ostromkísérletnél korábban, június 21-én megtörtént. A táborba szállás és az árkolás megkezdé­se azonban két okból is késedelmet szenve­dett, jóllehet a terep ismeretében már az előzetes tanácskozáson, június 17-én eldön­tötték, hogy csak két ponton, az északi ol­dal, illetve a paloták déli homlokzata ellen fognak támadni, megszüntetve ezáltal az erők fölösleges elaprózását. Miksa, bajor fe­jedelem, ha már nem vezethetett önálló hadjáratot, mindenáron maga akart választa­ni a két kijelölt irány között. Ezek után a szemtanú június 20-án megjegyzi, hog)' „a választó őfensége még nem döntötte el, me­lyik harcvonalat válassza". 37 Miksa Emánuel tétovázása három értékes napba került. A bajor fejedelem csak aznap este, a táborno­kaival folytatott tanácskozás után határozta el, hogy a déli oldal ellen foglalnak állást, mondván, hogy az északi front ellen „sokkal 36 Bubics 172. old., Comoro jelentése, június 23. 37 Hadinapló avagy Buda visszafoglalása... összeállította Don Giovanni Paolo Zenarolla, a székesfehérvári Szent Miklós templom prépostja... Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. (Összeállította: Szakály Ferenc) Bp., 1986.105. old., június 20. (a továbbiakban: Zenarolla) nagyobb számú gyalogságra lenne szükség, mint amennyi neki van". 38 A bajorok táborba szállását az is hátráltatta, hog)' Pest elfogla­lása után a Margitszigeten át új hajóhidat kellett építeniük, hogy átkelhessenek a bu­dai oldalra, mert a Pestnél lévőt a törökök visszavonulásuk után részben felszedték. 7\ bajorok tábora nagyjából a mai Szabad­ság-híd budai hídfőjétől a Kertészeti Egye­tem területéig húzódott, Miksa főhadiszál­lása pedig valahol a Móricz Zsigmond körtér környékén állt. Károly herceg tábora a Kolosi tértől a Szemlő-hegyen át egészen Pasarétig terült el. A törököket ugyan váratlanul érte a tá­madás, hiszen úgy tudták, a keresztények Eger vagy Székesfehérvár ellen vonulnak, de minden szempontból jól felkészültek a védelemre. A 12-14 000 főre becsült védő­seregélén a kahlenbergi csatából már isme­rős, tapasztalt és kemény Abdurrahman pasa állt. 1669-ben janicsáragaként részt vett Kandia (Kréta) ostromában, 1683-ban pedig Kameniecet védte meg a lengyelek ellen. A Várban elegendő élelmiszert és muníciót halmoztak fel, s az ostrom után felvett leltárak szerint négyszáznál is több ágyújuk volt a védőknek, noha ezek egy ré­sze minden bizonnyal már korábban hasz­nálhatatlanná vált. Ennek tükrében igen érdekes, hogy az ostromlók között, bár sok tekintetben okultak a két évvel korábbi ta­pasztalatokból, most is hallatszottak a vé­dőket és a Várat lebecsülő hangok. A törö­38 Hadtörténelmi Levéltár, Törökkori anyag. VII/201.1686-1696. (14.) 12. doboz, 1686/46. Diarium über den von Ihro Churfürstliche durchlaut in Bayern, nacher Ungarn vorgenommen vierten Feldzug wider den Erbfeind, und was auf solche Reise von Tag zu Tag vorbeigangen im Jahr 1686. június 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom