Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956
voltam a segéd-gépkocsivezetője, kb. 20 fő volt. Miután elértük a Jutadombot, annak tetejétől lövegekkel tüzet nyitottak ránk 1...],megsebesültem én is, meg a szovjet katona is. [...] Miután kilőtték a gépkocsit, a motor leállt, kiugrottam a kocsiból, és láttam, hogy [...] négy AVH-beosztott fejjel lefelé lógott, az egyiknek nem volt feje. A fentieken kívül még 6-8 AVH-beosztott holtteste volt a kocsin, bár lehet, hogy ezek egy része csak sebesült volt. Ezt követően láttam azt, hogy a kocsi tetején lévő emberek, akik ugráltak le, azokat gyalogsági fegyverrel a környező házakból lőtték, majd —jómagam is — a házakon keresztül a nádasba menekültünk. Budapest több körzetében inkább a második szovjet intervencióval szembeni fegyveres ellenállás volt jelentékeny. Ezen városrészek közé tartozik Kispest, Kőbánya, Újpest, Észak-Angyalföld, az óbudai Schmidt kastély környéke és a XI. kerületi Móricz Zsigmond körtér. Az említetteken kívüli körzetekben is kibontakozott a fegyveres ellenállás, de lényegesen csekélyebb hatékonysággal. Piarcok a Móricz Zsigmond körtéren A körtéri harcokkal kapcsolatos levéltári források rendkívül csekélyek. 1 ' 12 Egyesek szerint itt már a szovjetek első bevonulásakot is komoly összecsapások voltak. A szűkös fotrásokból arra következtethetünk, hogy a körtéren nem alakult ki nagyobb létszámú felkelőcsoport. November 4-étől a spontán módon összeállt civil fegyveresek Oláh Jenő volt hadnagy 143 vezetésével ismét felvették a hatcot. Ekkor a legfőbb bázisukká a 10. sz. házat tették, de a Népbüfé tetejéről is célba vették a páncélosokat. A kb. 80 ellenállóhoz 144 csatlakozott a pápai rohamlöveg zászlóalj egyik Budapestre vezényelt egysége, lövegeikkel jelentékenyen megnövelve tűzerejüket. Állítólag a november 5-ei 6-7 órás harcban egy szovjet légidesszant alakulat 140 katonája az ellenállók fegyvereitől esett el itt vagy sebesült meg. 145 Alighanem az a verzió közelebb áll a valósághoz, hogy három harckocsi semmisült meg a benne lévő katonákkal együtt. 146 Végül a szovjetek körbezárták a körtért, mire a szabadságharcosok beszüntették az ellenállást. i« A belügyi összefoglalók szerzői is ezen keseregtek 1959-ben (1H 046797/1). 143 Oláh Jenő (1933-); 1956 szeptemberében szerelt le. November 4-én csatlakozott az akkor még 25-30 főnyi csoporthoz. A forradalom leverése után emigrált. 144 A belügyi jelentések 200-300 főt tüntetnek fel, véleményem szerint erősen túlozva. 145 Rudakov alezredes feljegyzése (Sirnó Lajos és tsa, HL 0103/60), amelyet az összes belügyi összefoglaló átvett. Szerintem ez teljesen valószínűtlen adat. 146 Rudakov feljegyzésén kívül (amely a fentebb említett dokumentum egyik részét képezi, szóbeli források is ezt támasztják alá (pl. Omolnár Miklós: 12 nap, amely... Szabad 1er, 1989. lóó.old.).
