Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956

Pongrátz Gergely a körtéri harcokról" 7 24-én reggel a Fehérvári útról egy motorke­rékpáros jött a Móricz Zsigmond körtérre, és hozta a hírt, hogy jönnek az orosz tankok. Elhatározták, hogy megállítják őket. A Fe­hérvári útnak mindjárt az elején, nem messze a Körtértől, van a postának a garázsa, ahol adtak volna benzint, de nem volt hor­dójuk. Néhány házzal lejjebb azonban egy építkezési vállalat raktárából kaptak hordót is. A hozzájuk csatlakozó srácok segítségével öt hordót gurítottak vissza a postagarázsba, és megtöltötték benzinnel. Kigurították őket a Fehérvári útra, és vártak. Amikor meghallották a hernyótalpak zörgését, ki­csavarták a hordók középső dugóját, és egy 70-80 méteres szakaszon az úton keresztbe gurították a hordókat, hogy a benzin kifoly­jon belőlük. Az üres hordókat ott hagyták az úttesten. A tankok már nagyon közel voltak [.,.], amikor az első tank rászaladt a benzi­nes útszakaszra. [Pongrátz Kristóf] meg­gyújtotta [...] Eg)' pillanat alatt pokollá vált ez az útszakasz. A tankok megálltak és az oroszok kiugrálva próbáltak menekülni. Az üres benzines hordók felrobbantak, ami olyan kavarodást okozott az oroszok között, hogy a tűzben azt sem tudták, merre szalad­janak. Nem tudtak messzire szaladni, merr ruhájuk hamar tüzet fogott. Néhányan ott maradtak, elégtek. Piarcok Ki s pes ten Kispesten Koroly T. György hadnagy 148 , a kerület katonai parancsnoka felfegyverezte a helyi Nemzetőrséget. November 4-én a rendőrkapitányság épületében elhelyezke­dő felkelők tüzet nyitottak a szovjet erők­re, akik nagyobb tűzerővel visszalőttek, és belövés érte az épületet. Koroly „tüzet szüntess"-t vezényelt, mire a fegyveresek szétoszlottak. November 6-án Koroly összehívta a fel­kelőket (kb. 250 fő jelentkezett), és védel­mi tervének értelmében kialakította a har­ci álláspontokat: a Vörös Hadsereg útjának védelmében az egyik osztagot a pestlőrinci Szalag- és Csipkegyárban, a másodikat a kerület északkeleti részének védelmében az Üttötő-házban, a harmadikat a pest­erzsébeti Határ út felől beáramló szovjetek ellen a Wekerle telepi III. sz. iskolában, a negyediket pedig a kerület kelet irányú biztosítására az I. sz. iskolában. Megszer­vezte az összeköttetést is. Utasításba adta, hogy amennyiben szovjet túlerővel kerül­nek szembe, a felmorzsolódás helyett in­kább vonuljanak vissza a lovastendőrségi laktanyába, további intézkedésig. A csoportok közül a Bojtor Béla 149 vezet­te III-as számú iskolában lévő bizonyult a legharciasabbnak. Még november 9-én is megtámadta a szovjet csapatokat. A túlerő azonban a kispestieket a fegyver letételéte kényszerítette. 147 Corvin köz 1956.52. A szerzőnek Pongrátz Ödön mondta el a történetet. H8 Koroly T. György (1928-); 1944-ben leventeszolgálatra h ívta k be, ahonnan megszökött. 1949-ben tisztiiskolára küldték, híradós századparancsnok lett. Október 27-én beválasztották a kispesti forradalmi fanácsba, 31-én kinevezték Kispest katonai parancsnokává. November 20-án szolgálatra jelentkezett a Petőfi Akadémián. 1957. szeptember 13-án letartóztatták. Első fokon halálra, jogerősen 15 évre ítélték. 1963-ban szabadult. 1-19 Bojtor Béla a forradalmárokhoz mint életfogytiglanra ítélt szökött fogoly csatlakozott, A harcok megszűntével elhagyta az országot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom