Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956
nyákból szerzett kézifegyverekkel és benzines palackokkal többnyire kis létszámú felkelőcsoportok alakultak ki, egy-egy rátermett parancsnok irányírása alatt, főleg a munkások lakta körzetekben, amelyek közelében a szovjet csapatok felvonultak. A legerősebb ellenálló központok a VIII., IX. kerületben, a Baross és a Széna téren, Pesterzsébeten és Csepelen alakultak ki. A lakosság nagyobb része támogatta a csoportokat, amelyek összetétele szinte óránként cserélődört. Legfőbb tevékenységük a forradalom első időszakában a szovjetek (illetőleg lényegesen csekélyebb mértékben az AVH-s, rendőri és honvédségi erők) elleni harc volt, amelynek irrealitása a külső szemlélő számára teljesen egyértelműnek tűnt. A forradalom első időszakában a honvédség állományából még a sorkatonák közül is csak kevesen vállalták a felkelőkhöz való csatlakozással járó kockázatot: létszámban, fegyverzetben 28 , képzettségben egyaránt súlyos hátrányban voltak mindvégig. Mindezeket lelkesedéssel és leleményességgel pótolták. A „szent suhancok" a világ ámulatára, az óriási túlerővel szemben — ha ideiglenesen is — győzelemre 31 vitték a forradalmat . Felkelők a fegyverszünet idején Jelentősen megváltozott a felkelők helyzete az október 28-ai fordulat után, amikor a Központi Vezetőség elfogadta a Politikai Bizottságnak azt a határozatát, amely az eseményeket forradalomként, szabadságharcként értékelte. Ekkortól jelentősen megnövekedett a csoportok száma és létszáma: legtöbbjükhöz katonatisztek is csatlakoztak mint tanácsadók és kiképzők, illetve sorkatonák, majd börtönökből szabadult politikai és közbűntényes elítéltek. (A felkelőcsoportok osztagai több büntető intézményt felszabadítottak.) Számos tárgyalás eredményeképpen, központi szervezéssel, katonai, rendőri és civil erők részvételével megkezdődött a nemzetőrség kiala26 A fegyverlelőhelyek közül a Soroksári úti Lámpagyár volt a legjelentősebb, de jelentős készletek kerültek a felkelőkhöz a Timóf utcai laktanyából, a VIII. ésX. kerületi rendőrkapitányságról is. 2/ A visszaemlékezések egy része szerint a szovjet csapatok „minden különösebb ok nélkül" kezdték meg a tüzelést, súlyos pusztítást végezve a Ferenc körúton. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a bevonuló megszállókat a főleg „Molotov-koktéllal" felfegyverkezett felkelők megtámadták. 28 A forradalom fegyverei — 1956 címmel Laurenszky Ernő tett közzé egy tanulmányt (Magyar Honvédség Oktatási és Kulturális Anyagellátó Központ, 1995). Eszerint a zsákmányolt (a Magyar Néphadseregtől származó) fegyverek 10-15 éve elavult szovjet gyártmányok voltak. Október 27-28-ától sikerült a korszerűbbekből is szerezni, miként számos tüzérségi fegyvert, sőt néhány páncélozott harci járművet is. Többen azt mesélték, hogy egyes szovjet katonák ételért-italért odaadták a harckocsit a felkelőknek. Mindez — a kockázat súlyát tekintve — nem túl valószínű. 29 Legjellemzőbb példa a harckocsik ártalmatlanná tétele. (A gumikerekű páncélozott járművekkel — „nyitott koporsók" — könnyen elbántak: a kerekeiket kilőtték, vagy felülről váltak céltáblává a benne ülő katonák.) A lendületben lévő harckocsikat azonban nem volt könnyű eltalálni a „Molotov-koktéllal". Barikádokat emeltek, ezenkívül az úttestre lábast helyeztek, amelyet a két fülére kötött madzaggal a kapualjakból mozgattak. A harckocsi vezetője — akinek a látási lehetőségei meglehetősen korlátozottak voltak — aknát gyanítva lassítani kényszerült, így a harckocsit akár közelebbről is meg lehetett célozni a benzines palackokkal. 30 Déry Tibor kifejezése. 31 Az Egyesült Államokban 1956-ban az Év Embere a „pesti srác" lett.
