Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
EÖRSI LÁSZLÓ Budapest ostroma, 1956
kítása. A főparancsnok Király Béla tábornok 32 , helyettese Kopácsi Sándor rendőrezredes, Budapest rendőrfőkapitánya 33 lett. November 2—3-án megválasztották a tízfős Operatív Bizottságot (a nemzetőrség irányító központját), amelyben a civil erők képviselői voltak többségben. A felkelőesoportok nemzetőrségi egységként immár legális keretek közt tevékenykedtek. A káosz megelőzése érdekében megállapodtak, hogy mindazok, akik a nemzetőrségbe jelentkeznek (csak 18 év felettiek), karszalagot, Kopácsi aláírásával ellátott igazolványt kapnak, míg a többiektől elveszik a fegyverr. (Természetesen e problémákat nem sikerült maradéktalanul megoldani.) A nemzetőröknek rendszeres zsoldot és egyenruhát ígértek. A csoportok vezetői többnyire katonai szervezeti formának megfelelően szakaszokra, rajokra osztották egységeiket, megszervezték az őrszolgálatot, megerősítették a fegyelmet, igyekeztek megelőzni (olykor sikertelenül) a kihágásokat. Ebben az időszakban a fegyveres csoportok legfőbb feladata az volt, hogy fenntartsák a rendet, a közbiztonságot, és 37 Király Béla (1912-); a háborúban kitűnően dekorált vezérkari tiszt volt. 1945-ben átállt, de a szovjet fogság elől megszökött. 1945-ben belépett az MKP-ba. 1950-től vezérőrnagy, a Honvéd Akadémia parancsnoka. 1952-ben halálra, majd életfogytiglanra ítélték. 1956-ban a Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány elnöke, a Nemzetőrség főparancsnoka, Budapest katonai parancsnoka lett. 1957-ben a Magyar Forradalmi Tanács alelnökévé választották. Az USA-ban telepedett le, 1962-ben történettudományból doktorált. 1990-1 994 közt Magyarországon országgyűlési képviselő. Visszaemlékezései 1989-ben Honvédségből Néphadsereg címmel jelentek meg. 33 Kopácsi Sándor (1922-); részt vett az antifasiszta ellenállásban. 1945-ben belépett az MKP-ba. 1 952-től lett Budapest rendőrfőkapitánya. November 5-én a KGB letartóztatta. Életfogytiglanra ítélték. 1963-ban szabadult. 1975-ben segítsék a lakosság ellátását. Ezenkívül előállították a Rákosi-diktatúra kiszolgálóit (főleg az AVII-sokat és a pártvezetőket), hogy majd független bíróság ítélkezzen felettük. A vétkesek kézrekerítésére szinte mindenütt „különleges csoportok" alakultak (bár nem mindig nevezték így őket), amelyek főleg a lakosság segítségével dolgoztak. (Előfordultak téves, sőt rosszindulatú bejelentések is.) A gyanús személyeknél a nemzetőrök előírás szerint házkutatást tartottak a fegyverek, egyenruhák begyűjtése céljából. (Aligha lehet vitás, hogy a kutatást végző csoportokban akadtak olyanok is, akik más értékeket is „találtak" a lakásokban.) A nemzetőrségi csoportok a belső kerületekben általában lazább, a külvárosban szorosabb kapcsolatot létesítettek a körzeti Eorradalmi Bizottmányokkal. Speciális csoport jött létre október 30-ától a Szabad Nép székházában. Az épületet Dudás József gépészmérnök , volt illegális kommunista, és az általa létrehozott „Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány" — az ottani munkástanáccsal megállapodva — tette meg bázisává. A „Nemzeti Bikivándorolt Kanadába. 1989-ben hazatért. Ekkor jelent meg önéletrajzi regénye, az Életfogytiglan. 3-r Dudás József (1912-1957); Erdélyben élt, a húszas évek végén kapcsolódott be a kommunista mozgalomba. Emiatt 1 933-ban bebörtönözték. 1939-ben szabadult, és részt vett a magyarországi antifasiszta ellenállásban. A Felszabadító Bizottság alapító tagja volt. 1946-ban FKGP-politikus lett, amiért 1947-tól több évig raboskodott, 1951-54 között a román börtönben. 1956-ban programot szerkesztett, és létrehozta a Forradalmi Nemzeti Bizottmányt. A hozzá csatlakozó fegyveresekkel a Szabad Nép székházban rendezkedett be, és lapot indított. Tárgyalt a kormányfővel is. Ezt követően visszaszorult, november 3-ától már fegyveresei is szembefordultak vele. November 21-én tárgyalás ürügyén tőrbe csalták, és letartóztatták. Halálra ítélték, és 1957. január 18-án kivégezték.
