Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

UNGVÁRY KRISZTIÁN Második Sztálingrád

Második Sztálingrád UNGVÁRY KRISZTIÁN Le udapcst 1944-1945-ös ostroma a legLr véresebb városostromok közé sorolható. Ellentétben a korábbi ostromokkal, amikor döntően a Várhegy birtoklásáért folytak a harcok, a II. világháborúban az egész város csatatérré vált. Ennek nyomai mind a mai napig jól láthatók. Nemcsak a szétlőtt homlokzatok tanúskodnak étről: a városban folyó építkezések során ma is kerülnek elő tömegsírok, fel nem robbant lövedékek, fegyver- és felszerelésmaradványok. Mivel a harc sző szerint a lakosság feje felett folyt, az eseményeknek több mint 800 000 szemtanúja maradt. Az ostrom kataklizmáját érzékelteti, hogy élménye kitörölhetetlenül ott van mindenkiben, aki átélte, akár kisgyerekként, akár családfőként. A hatcokat altéit német és magyar katonák számáfa Budapest ostroma minden korábbi bevetésük szörnyűségeit felülmúlta: jellemző, hogy a 66. páncélgtánátos ezred parancsnoka, Wilhelm Schöning tartalékos alezredes 1985-ben bekövetkezett haláláig csak budapesti élményei rekonstruálásával foglalkozott, holott 1939 óra folyamatosan teszt vett a hábotú különböző ütközeteiben. Helmut Wolff alezredes, a Bundeswehr későbbi tábornoka sem tudott szabadulni az átélt borzalmaktól: „hogy még élek, vad álmokat okoz nekem", nyilatkozta a kitörés után. Budapest ostromáról az utóbbi években ötvendetesen sok publikációjelent meg. A szetző doktori disszertációjában dolgozta fel az ostrom történetét

1

. A nemrég elI Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Corvina, Bp., 1998. (1. kiadás február, 2. javított kiadás május, 3. kiadás október). A magyar kiadás javított és bővített változata megjelent németül: Die Schlacht um Budapest 1944-1945. Herbig, München 1 999.