Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
UNGVÁRY KRISZTIÁN Második Sztálingrád
hunyt Gosztonyi Péter több évtizedes kutatásait adta közzé Budapest lángokban 1 címmel. Gasparovich László A rettegés ötven napja 2 című kötete elsősorban népszerűsítő céllal íródott. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum külön kötetbe tette közzé az ostrom fontosabb német, magyar és román katonai iratait. A publikációkhoz hasonló sikert aratott a Nyílt Társadalom Archívum által megrendezett kiállítás is Budapest ostromáról 5 . A publikációk és a kiállítás hatására folyamatosan jelentkeztek a szerzőnél magyar és német túlélők, akik közzé akarták tenni az emlékeiket. Budapest ostroma több szempontból is rendkívüli volt. A szovjet hadsereg magyarországi összes veszteségének fele Budapesttel kapcsolatosan keletkezett. A város elfoglalásáért indított hadművelet 108 napig, a tényleges ostrom 102 napig tartott, amelyből 52 napot a védők teljes bekerítésben harcoltak végig. Ezzel szemben Berlin két hét alatt, Bécs hat nap alatt elesett, és a legkitartóbb német helyőrségek is, mint a königsbergi vagy breslaui, csak 77, illetve 82 napig álltak ellen az ostromlóknak. Sztálingrád ostroma ugyan 125 napig tartott, de ennek döntő része nem érintette a város teriiletét, ahonnan a civil lakosságot egyébként is evakuálták. Budapest ostromához igazából csak Varsó 1944-es ostroma mérhető— csak ott a németek voltak a támadó fél. 2 Gosztonyi Péter: Budapest lángokban. Móra, Bp., 1998. 3 Gasparovich László: A rettegés ötven napja. Hajjá és Fiai Debrecen 1999. -i Erőd a Duna mentén. A Budapestért 1944-1945-ben folytatott harcok katonai iratai a Hadtörténelmi Levéltárban. Szerk.: Számvéber Norbert. Bp., 1999. Hitler monológjaiban sokszor említette meg a magyar fővárost, amelyet építészeti szépsége miatt csodált. „Budapest a legnagyszerűbb, auá csak elképzelhető. Az egész Német Birodalomban nincs hozzá haso?dó ,:k „Egyébként pedig—történelmi szempontból nézve — megbocsáthatatlan paródia, hogy Attilának és hunjai utódainak legyen a legszebb fővárosa a Nibe/uugok folyója mentén" 1 , nyilatkozta egyszer. Mindez természetesen semmilyen szerepet sem játszott abban, hogy Budapestet Hitler külön utasítására háztól-házig védendő erődnek nyilvánították. A német diktátor számáfa Budapest birtoklása a zalai és zistersdorfi olajmezők miatt volt elengedhetetlen. Ezt csak erősítette a főváros politikai jelentősége: eleste után vélelmezhető volt, hogy az addig is gyenge magyar harci kedv még jobban csökkenni fog. Magyarországra viszont gazdasági és katonai okokból is feltétlen szükség volt. A Kárpát-medencében harcoló gyalogságnak még 1945 februárjában is a Honvédség adta a 30 százalékát, és ez az arány a tüzérség esetében az 50 százalékot is meghaladta. Sztálin szemében Budapest elfoglalásának elsősotban politikai okai voltak. Számára axióma volt, hogy a győztes dolga saját társadalmi rendjének mielőbbi bevezetése a vesztes országaiban. Magyarország előre eldöntött bolsevizálásának menetrendjét nagymértékben felgyorsíthatta volna Budapest birtoklása. A britek adriai partraszállási terve 1944 őszén jutott Sztálin tudomására. 5 A kiállítás az interneten is látható a „www@osa. ceu.hu/publicevenfs/exhibitions" weboldalon. 6 Adolf Hitler: Monologe im Führerhauptquartier. Hg. Werner Jochmann, Hamburg, 1980. 371. old. 7 Henry Picker: Hitlers Tischgespräche im Führerhauptquartier. Stuttgart, 1976. 246. old.
