Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
PETŐ ANDREA Budapest ostroma 1944-1945-ben — női szemmel
gyarázat szerint „a nemi erőszakot gyakran nem szexuális, hanem civilizációs okokra lehetett visszavezetni Norman Naimark könyvében 4 a Németország szovjetek által megszállt zónájában elkövetett nemierőszak-eseteket elemzi, és úgy véli, hogy Magyarországon lényegesen jobban tombolhattak a katonák, mint a korábban felszabadított országokban. Am ennek méretei meg sem közelítették a németországit, ahol 1945 márciusa és novembere között 1,9 millió nemi erőszak történt, ebből mintegy százezer Berlinben, április 24-e és május 5-a között esett meg.'" Naimark az okok közt említi, hogy Magyarországon nem érvényesülhetett a szláv nyelvi szolidaritás, mint például Bulgáriában, másrészt a magyarok a németek mellért aktívan részt vettek a háborúban. Ezt az érver cáfolja Lev Kopcljcv haditudósító, amikor könyvében kelet-poroszországi élményeiről ad számot. Szerinte mindegy volt, hogy a megerőszakolt nő milyen nyelven beszél: az ellenséges németet vagy a baráti lengyelt. A hivatalos szovjet propaganda szerint viszont a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak egyáltalán nem is létezett. Naimark könyvében rámutat a személyes hosszéi fontosságára, hogy ugyanis a szovjet katonák, szembesülve a magasabb magyar életszínvonallal, bosszút akartak állni a magyarok által a Szovjetunióban elkövetett atrocitásokért. Megerősíti ezt egy 39 Ungvóry Krisztián: Szovjet jogsértések Magyarországon. Magyar Nemzet 1997. november 29.16. old. -ló Norman M. Naimark: The Russians in Germany. A History ol the Soviet Zone of Occupation, 1945-1949. Belknap Press, 1995. Naimark Stuart Leibman, Anette Michelsoii: After the Foil.... a 9. old. adatait használja. •12 Norman M. Naimark: The Russians in Germany. A History of the magyar interjúalany, aki a francia illegális kommunista mozgalomban is aktívan részt vett: 1945 februárjában, Budapest belvárosában, férje és szülei szeme láttára erőszakolta meg két fegyveres orosz katona. A szovjet hadsereg jellege is magyarázatul szolgálhat a gyakori nemi erőszakra. Egyesek szerint a frontvonal volt a legveszélyesebb a nők számára, mixel a tovább haladó katonák a halál árnyékában azonnal le akarták szakítani a pillanatnyi győzelem gyümölcsét. Mások szerint (a klasszikusnak számító Susan Brownmiller itt a történész Cornelius Ryant 43 idézi) azok az egységüktől leszakadt, fegyelmezetlen hordák bizonyultak a legveszélyesebbnek, amelyek a fegyelmezetten viselkedő első vonalbelieket követték. 44 A jó moszkvai kapcsolatokkal rendelkező Vas Zoltán arról biztosította a nála járt panaszosokat, hogy majd csak az első vonalban harcoló rohamegységek után érkeznek meg az elitegységek. 45 Tény, hogy nagy különbség volt az egyes egységek magatartása között, még az adott frontszakaszon belül is: akadtak fegyelmezettebb és akadtak irányítatlan egységek is. A kottárs politikusok megdöbbenve értesültek a szovjet katonák tetteiről. Az cserek legkínosabban a helyi kommunistákat, a baloldaliakat érintették. A magyarországi helyzetről Rákosi Mátyás folyamatosan jelentett a Komintern vezetőjének, Dimittovnak, és kérte a közbelépését, mert Soviet Zone of Occupation, 1945-1949. Belknap Press, 1995., 70. old. « Az eredeti a Berlin bevételéről írott könyv, amely a hidegháború elfogultságával beszél: Cornelius Ryan: the lost Battle. London, Collins, 1966. 41 Susan Brownmiller: id. mű., 66-67. old. 45 Kovács Imre: Magyarország megszállása. Katalizátor Iroda, 1990., 270. old.
