Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

PETŐ ANDREA Budapest ostroma 1944-1945-ben — női szemmel

„helyzetünket nehezíti, hogy a Vörös Hadsereg túlkapásait a párt számlájára írják, libben a vonatkozásban kétségtelenül van bizonyos javulás, de a nők tömeges megerőszakolásának esetei, fosztogatások stb. minden terület felszabadításánál megismétlődnek, így legutóbb Budapesten is". A kérésnek nem lett különösebb eredménye, pedig Rákosi pontosan érzékelte, hogy a Vörös Hadsereg támogatására szoruló kommunista párt számára nem a legjobb propaganda az, ahogy az orosz katonák viselkednek. A felszabadításban nem feltétlenül csak szovjet katonák vettek részt. A román egységek erőszakoskodásáról részletes leírást kapunk Horn Gyula emlékirataiban, aki különbséget tesz a román és a szovjet katonák nőkhöz való viszonya közt. A szovjet katonák szerinte másképpen közeledtek a nőkhöz: „ők inkább kedveskedve, ajándékokkal igyekeztek levenni a nőket a lábukról, olykor nem sikertelenül."'

17 A Vörös Hadsereg megérkezése előtt és után szintén az ázsiai karakterről, a szovjet katonák faji másságáról esik a legtöbb szó Budapesten. Magyarországon leginkább a politikai rendszer különbözőségét aknázták ki az antikommunista propaganda érdekében.

48 A Grősz-naplóban, Mindszenty visszaemlékezéseiben és az esztergomi prímási levéltárban található naplójában is szerepelnek a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakról szóló plasztikusan megírt fejtegetések. A közvélekedés sze« Dokumentumok Rákositól, Rákosiról. Válogatta Vass Henrik. Múltunk, 1991.2-3. sz. 247. old. 1945. február 19-ei levél. <i7 Horn Gyula: Cölöpök. Bp., Zenit Könyvek, 1991.71. old. Köszönet Ungváry Krisztiánnak, hogy erre a forrásra felhívta a figyelmemet, -is A megállapítások azokból az interjúkból származnak, amelyeket rint a közelgő és ellenállhatatlan ázsiai barbár horda veszélye, amely a művelt keresztény nyugatot évszázadok óta veszélyezteti keletről, összekapcsolódott a kommunizmus rémségeivel. A megszálló szovjet csapatok, mint a megszálló csapatok általában, nem ismernek kegyelmet, és mindent, ami mozdítható, magukkal visznek. A náci hadi propagandagépezet alaposan előkészítette a lakosságot, hogy mi vár rá, ha a szovjet hadsereg győzedelmeskedik. A híradók képei végül valósággá váltak, és a nők az oroszokkal való első találkozásukat „filmszerűen" mesélik el. Mindkét országban a lakosság félelmei elsősorban a Vörös Hadsereg katonáinak etnikai másságán alapultak. A megszállás után a szovjet hadipropaganda a katonai emlékművekre hangsúlyozottan csak szláv arcberendezésű katonákat helyezett, így kísételték meg az ellenérzéseket csökkenteni. A nemi erőszakot nem feltétlenül a szexuális vágy motiválja. Nemcsak az áldozat, hanem minden harmadik (nemi erőszak miatt börtönbe került) elkövető szexuális diszfunkcióról számol be. A nemi erőszak tehát nem jár együtt a nemi örömmel.

49 Az elkövetőt a nő iránti gyűlölet hajtja, valamint a vágy, hogy hatalmát kiélhesse. Ugyanakkor a háború alatti és utáni férfihiányos időben a női szexuális fantázia is fokozottabban működött. A korábban elnyomott szexualitás, a szigorú normakontroll alatt tartott nők kiéletlen szexualitása gyakran a megerőszakolásos történet elmeBudapesten nemi erőszak áldozatul esett nőkkel készítettem. <i9 Ruth Seifert: Krieg und Vergewaltigung. Ansätze zu Analyze. Massenvergewaltigung: Krieg gegen die Frauen. Ed. Alexandra Stigmayer, Kore, 1993.87. old.