Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

UNGVÁRY KRISZTIÁN „Sacco di Budapest", 1919. Gheorghe Mardarescu tábornok válasza Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy nem diplomatikus naplójára

cs a magyar megszállás alatt elhozott szállítóeszközök hiánya miatt) , akkor bizony onnan vett, ahol kapott, hiszen a legénység egészségét védeni kellett. Talán Bandholtz tábornok másképpen cselekedett volna? Ahhoz, hogy a kórházakat valamelyik román parancsnoksági közeg által kiadott utasítás következtében kiürítették volna, nem is fűzök semmilyen megjegyzést, mert a románok valójában az egész megszállás alatt kitűntek a betegekről és rászorulókról való gondoskodásban. Ami Bandholtz tábornoknak azt a kijelentését illeti, hogy látogatása alkalmával a magyar központi egészségügyi raktárban rekviráló románokat talált: m i n t h ogy ő nem mutatott rá a kiürítés okára, felvállalom én ezt a teendőt. A románok tömve találták a magyar központi egészségügyi taktárt olyan egészségügyi anyagokkal, amelyeket a magyar megszállás alatt hoztak el Romániából, és amelyek még a román központi katonai egészségügyi raktár címkéit viselték.

4 I la Bandholtz tábornok nem lett volna elfogult, akkor ezt az apró részieret is meg kellett volna említenie. Mivel Bandholtz tábornok azt is fenntartja, hogy a románok olyan anyagokat is elvittek, amelyek nem a csapatok élelmezését szolgálták, szeretném ki j e I e n ten i, hogy val ój á ba n a románok csak a magyar megszállás alatt eltulajdonított javak egy parányi részéi foglalták le és küldték vissza Romániába, leginkább vasúti kocsikat, nagy mennyiségű, vas pán tokkal összekötött és román feliratokkal ellátott gyapjúgöngyölegeket, templomharangokat, tüzérségi eszközöket stb. Igavonó állatokat is küldtek a Tiszától keletre, mert Ó-Romániában és Erdélyben ezek már nem nagyon voltak, de mindenéit megfizettek.

47 Ez a teljes igazság. 1919. szeptember 8. Felhívom a figyelmet Bandholtz tábornok közönségességére, midőn nem át altot la megjegyezni, hogy kíméletesen beint a román királlyal, amikor nem mondta a szemébe, hogy hazudik, csupán azt, hogy félrevezették. A valóság az, hogy Bandholtz tábornok nem járt el becsületesen, amikor azt találta mondani a királyi felségnek, hogy a megszálló román csapatok patancsnoksága kifosztotta a magyar fővárost, hiszen ha voltak is élelmiszerfoglalások Budapesten, a parancsnokságot csak a szükség késztette erre, mivel a Magyarországon lévő többi lakott tetület ellátásáról gondoskodnia kellett. A Tiszától keletre azonban egy gabonaszemet se küldtek, ellenkezőleg, tízezer számra

48 érkeztek a gabonát szállító vagonok a Tisza jobb felére, hogy az éhező magyar lakosságot fenntartsák. Egyébként, Bandholtz tábornok 1919. augusztus 16-ai naplótöredéke kapcsán, a megszálló csapatok parancsnokságának tevékenységéről már bőven szóltunk.