Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
UNGVÁRY KRISZTIÁN „Sacco di Budapest", 1919. Gheorghe Mardarescu tábornok válasza Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy nem diplomatikus naplójára
1919. szeptember 18. Bandholtz tábornok bejegyzi naplójába, hogy a románoknak az a szándékuk, hogy visszavonulást színieve elhagyják egész Magyarország tetületét, kivéve a Dunától valamivel nyugatabbra fekvő keskeny zónát [valamint Budapestet, ezt Mârdârescu elhallgatta — U. K.], és így megzavarhassák a rendőrség és a magyar nemzeti hadsereg megszervezését. Ez a feljegyzés Bandholtz tábornok hiányos katonai ismereteit és rosszindulatát bizonyítja. Hogyan képzelheti egy katona, még ha kezdő is a hadászati kérdések terén, hogy lehetséges volna az ellenséges állam területén egyszerűen otthagyni a csapatokat, Istenre bízva az embereket? Avagy megvádolhatta volna-e Bandholtz tábornok a románokat, ha nem tette volna nevetségessé önmagát az efféle fura gondolatokkal? Mennyi rosszhiszeműség! 1919. szeptember 30. Bandholtz tábornok feljegyzi, hogy a románok szabadon engedtek néhány kommunista foglyot anélkül, hogy ítéletet hoztak volna; minden bizonnyal hagyták magukat megvesztegetni. Hasonló megjegyzéseket tesz még a napló írója 1919. október 9-én és 13-án is. Felháborodással utasítom el Bandholtz tábornok tudósításait; visszataszító rágalom az egész, igazi aljasság! Valóban szabadon engedtek a románok néhány értelmiségit, tartalékostisztet, családjuk kérésére, de csak miután ügyüket aprólékosan megvizsgálták, és kitűnt, hogy akaratuk ellenére sorozták be őket Kun Béla seregébe. En személyesen helyeztem szabadlábra egy idős magyar tartalékos tábornok fiát és eg>' értelmiségit, aki hat árva, kiskorú testveiének egyetlen támasza volt. Ez az igazság a magyar foglyok románok általi kiszabadítására vonatkozóSí an. 1919. október 6. A Központi Hatalmak megszállásának idején a magyarok azonnal megkezdték a háború után Romániához csatolt területek kiürítését 51 ; ettől a perctől kezdve elindították a közjavakat Magyarország belseje fele. Budapest elfoglalásakor a román csapatok a fővárosi múzeumban fedezték fel azon értékes műtárgyak egy részét, amelyeket a románoktól tulajdonítottak el; ezt az Amerikai Katonai Misszió egyik tagja is beismeri. Diamandi, a román kormány főbiztosa még időben figyelmeztette erre a Budapesti Szövetséges Katonai Missziót; minthogy az elején határozatlanságba, majd a Misszió teljes ellenállásába ütközött, 1919. szeptember 12-én • Lásd Bandholtz tábornok naplóját 1919. október l-jén és 26-án.
