Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
UNGVÁRY KRISZTIÁN „Sacco di Budapest", 1919. Gheorghe Mardarescu tábornok válasza Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy nem diplomatikus naplójára
helyen felrobbantották a vasúti síneket, és lelőttek néhány ellenállást nem tanúsító rendőrt. A pesti oldal megszállása után egyes egységek a Dunántúlra is átkeltek: a román megszállási övezet Kalocsa-Sárbogárd-Székesfehérvár-VeszprémKisbér magasságáig tartott. A budapesti Friedrich-kormányt Mârdârescu csapatai teljes ellenőrzésük alatt tartották: sajtócenzúrát alkalmaztak, a telefonokat lehallgatták. Minden vidéki út megtételéhez a román katonai patancsnokság engedélyére volt szükség, a magyar közigazgatási apparátust román ellenőrző bizottság alá helyezték. A megszállás mellett a román hadsereg részt vett a megtorlásban: az ország több pontján internálótáborokat állított fel a gyanús személyek izolálása céljából, számos esetben végzett ki direktófiumi tagokat és fogott el vöröskatonákat. Magyar adatok szerint összesen 657 személy esett áldozatul a román kivégzéseknek 9 : zömüket tömeges kivégzések alkalmával, illetve túszként vagy véletlenszerűen gyilkolták meg. A megtorlás tehát nem a ténylegesen vétkeseknek szólt. A kilengések elsősorban a Kiskunság és a Nagykunság területén történtek. Október 14. és 27. között Mârdârescu a gyülekezési tilalmat is elrendelte a fővárosban. Sajátos módon a román történetírás számára minderről csak annyi ismert, hogy „a román hadsereget a terrortól végre megszabadult boldog lakosság kitörő örömmel fogadta". 10 A lakosság valós hangulatát azonban a román hadsereg által végrehajtott tömeges kivégzések, rablások és gyilkosságok 11 határozhatták meg, és nem a vörös terrortól való megszabadulás. Miután október folyamán a dunántúli helyőrségeket már visszavonták, november 14-én a román hadsereg kivonult Budáról is. Nyomukban megérkeztek az első magyar tiszti különítmények, november 16-án reggel pedig bevonult fehér lován Horthy Miklós, a nemzeti hadsereg parancsnoka. Az alábbiakban közöljük Mârdârescu ellenpamfletjének érdekesebb részeit. Csillagozva saját lábjegyzetei olvashatók. Gheorghe Mârdârescu tábornok Válasz Harry-Hill Bandholtz tábornok, a Magyarországon tevékenykedett Szövetséges Katonai Misszió tagjának nem diplomatikus naplójára (1919-1920) 12 /. Néhány szó bevezetőként: Bár Bandholtz tábornok munkája az 1933. év végén jelent meg, én csak az 1935. év elején szereztem tudomást róla, Nicolae Iorga professzor úr által; e késedelemnek a következő magyarázata van:
