Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

UNGVÁRY KRISZTIÁN „Sacco di Budapest", 1919. Gheorghe Mardarescu tábornok válasza Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy nem diplomatikus naplójára

„Sacco di Budapest", 1919. Gheorghe Mârdârescu

1 tábornok válasza Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy nem diplomatikus naplójára UNGVÁRY KRISZTIÁN Lc andholtz tábornok naplója csak halála után, 1933-ban jelent meg New •^Yorkban angol nyelven, magyar kiadására 1993-ig nem került sor.

2 A napló kíméletlenül feltárta az 1919-es román megszállás következményeit és a román politika visszásságait, de szót ejtett a magyarok részéről tapasztalt fehérterror-kilengésekről is. Az ellenfotradalmi rendszernek nem kellett a szomszédba mennie a Trianon igazságtalanságait és a román megszállást leleplező publikációkért, feltehetően ezért maradt el a fontos mû lefordítása. Bandholtz könyve ennek ellenére felkeltette Mârdârescu tábornok figyelmét. A román királyi hadsereg magyarországi főparancsnokának több alkalommal kellett konfrontálódnia Bandholtz-cal, aki 1919 augusztusától a magyarországi Szövetséges Katonai Misszió tagjaként számtalan esetben akadályozta meg a román hadsereg önkényeskedéseit és rablásait. A missziót éppen a román hadsereg önkényeskedései miatt hívta életre a Békekonferencia: a tábornokoknak kellett volna rászorítaniuk a román felet a szövetségesek irányelveinek betartására. Mârdârescut felháborította Bandholtz naplójának stílusa, de legfőképpen a román hadsereggel szembeni szigorú kritikája, ezért 1935-ben a Curentulcímű lapban folytatásokban közölte ellenpamfletjét, amelyben kísérletet tett a szerinte igaztalan és megalapozatlan vádak megcáfolására. A cikksorozat ugyanabban az évben összegyűjtve is megjelent kb. 1000 példányban

3

, de Magyarországon teljesen ismeretlen maradt (Romániában ezzel szemben Bandholtz naplója mind a mai napig ismeretlen, Kolozsvár egyetlen könyvtárában sincsen belőle példány). Mârdârescu munkája és szemlélete érzékletes képet ad a balkáni politikai mentalitásról és az önkri-