Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VESZPRÉMY LÁSZLÓ Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig

korábbi, nagy áldozatokat követelő ostromra, hallani sem akar nyílt támadásról. Miként Salm írja a táborból: „a sereg katonáit félelem szállta meg." Azonban az is tény, hogy tudunk a János király szolgálatában a várat megerősítő olasz várépítészekről, így Domenico da Bologna tevékenységéről. A királyi várnak a Gellérthegy felé néző rendkívül sebezhető oldalán egy nagyméretű, ágyúállásokkal megerősített rondellát emeltek, amelyet a törökök Nagy Olasz bástyának neveztek, az ottani kaput pedig a védhetőbb dunai oldal felé nyitották meg. A megépült kapuvédő barbakán típusú elővédmű sikeresen oldalazta a falakat mind a Duna, mind a Buzogány torony irányába. A rondellától a Dunáig, mint azt újabban Végh András összefoglalta, a korábbi falak elé fedett védőfolyosót, kazamatát emeltek, a völgyzáró falak alkotta Vízivár sarkait pedig két toronnyal erősítették meg. Az északi oldalon a Bécsi kapu biztosítására az Országhok palotája helyén a hatalmas Erdélyi bástyát emelték, ahonnan a kaput és a lejtőket egyaránt biztosítani lehetett. A kapu közvetlen védelmére további bástyákat emeltek. Az északnyugati saroktorony elé pedig egy nagy rondellát építettek a bástya védelmére és több körívben a lejtő pásztázására. János király oldalazásra alkalmas, szokatlan formájú védőművei ugyan nem szabályos olasz rendszerű erődítések voltak, de a későbbi ostromoknak sikerrel álltak ellen, s a védőművek egyes elemei a 17-18. századot is megélték. Az ostromlók száma időközben már a tízezret is elérhette, 30 faltörő ágyújukkal mégsem adtak le egyetlen lövést sem a várra, noha a Dunán rendelkezésükre állt még Buda ostroma 1541 -ben Erhardt Schön, fametszet Magyar Nemzeti Múzeum, Tötténelmi Képcsarnok „Az ostromlók száma időközben már a tízezret is elérhette, 30 faltörő ágyíijukkal mégsem adtak le egyetlenlövést sem a várra... "