Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)

VESZPRÉMY LÁSZLÓ Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig

három nagy vitorlás gálya, 32 darab 16-20 evezőspáros naszád és tíz gyors tengeri brigantino. Az elhúzódó tárgyalások természetesen a védők erejét növelték, hiszen a laza ostromgyűrűt kihasználva közben élelmiszerszállítmányhoz, illetve további fegyveresekhez jutottak. Vels persze nem értesült arról, hogy a szendrői és boszniai török segédcsapatok Tolnánál elakadtak, mivel a zajló Dunán képtelenek voltak átkelni. A Pestre való átkelés és a város november 14-i katonai elfoglalása nem növeli számottevően Vels esélyeit, inkább pótcselekvésről van szó, a visszavonulás előtt valamiféle harci siker eléréséről. November 21-én Vels egy jelentős létszámú pesti helyőrség hátrahagyásával megindult a Duna mentén Bécs felé, katonáit azonban Tata és Pápa környékén telelteti át. A pesti falakkal védett városban hátrahagyott katonaság azonban teljesen másképpen viselkedik, mint a fősereg Budánál. A Varkoch Györgyre bízott, közel négyezer fős helyőrség keményen kitartott. Furcsa módon, de az ostromok során nem szokatlanul, az ostromlókból ostromoltak lettek. 1541 márciusában a János Zsigmond pártiak elfoglalják Vácot, majd a törökök Mohamed, szendrői bég vezetésével március 20-án kezdik meg Pest módszeres ostromát. Pestet a budai oldalról több helyről is tűz alatt tartják, így a Duna-parti Vízivárból és hat falkonnal a Gellérthegyről. A nagyobb hatékonyság érdekében Martinuzzi hajón viteti át a budai ostromtüzérség egy részét, 8 faltörőt, 2 mozsarat, 4 falkont és sajkaágyút, kiegészítve 300 szakállas puskával. A támadó törökök északról, a bécsi kapuval szemben próbálják a döntést kierőszakolni. A kaputól 200 méter távolságra állítják fel két ágyúállásukat, s március 25-étől kezdve az első napon 73 lövedéket lőnek ki, a második napon már 157-et, a harmadik napon pedig már 337 lövés rombolja a városfalat. Hiába omlik le 4-5 méter hosszan a fal, s hiába robbantják be magát a kaput is, a török gyalogság nem érzi magát elég erősnek a rohamhoz. A következő napokban 606 lövéssel próbálkoznak a támadók, majd április első napjaiban következnek a gyalogos rohamok, mindhiába. A falakon már áttört támadókat a belső sáncok mögül tüzelők az utolsó pillanatban még visszaszorítják. A törökök végül április 4-én vonulnak el Pest alól, biztonságban tudván Buda várát. Ferdinánd azonban 1541-ben ismét megkísérli Buda birtokba vételét, kihasználva a pesti hídfő biztosította lehetőségeket. A hadjáratra már februárban adót vet ki, április derekán pedig a Budát jól ismerő, igaz ekkora már 60 éves és beteg tábornokot, Wilhelm von Roggendorfot nevezte ki parancsnoknak. A regensburgi birodalmi gyűlésen megszavazott jelentékeny zsoldpénzt felhasználva 25 000 főnyi osztrák, német, cseh és morva sereg gyűlt egybe Bécsnél. Ezúttal ostromok sem lassították az utat, hiszen Esztergom és Visegrád is Habsburg kézen volt. 30 nagy erejű ostromágyúval május 3-án vernek tábort Óbudánál. Vels azonban nem mindenben túlzott: az 1530. évi ostrom után a budai váron valóban jelentékeny átalakításokat, erősítéseket végeztek el. Istvánffy Miklós történetíró igazolja Roggendorf meglepetését. A Várat ismét szilárd elhatározással védik a magyar főurak, most Fater György, Petrnvics