Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél)
HERMANN RÓBERT Buda bevétele, 1849. május 21.
A 63. honvédzászlóalj katonái azt a feladatot kapták, hogy a Krisztinavárosban a várfalhoz legközelebb eső házakban helyezzék el a létrákat. Május 21-én éjfél után a zászlóalj katonái a nádori istállók felől indultak rohamra. Míg a legénység eg)' része a létrákat támasztgatta a falaknak, a többiek puskatűzzel igyekeztek lefogni az ellenség lövészeit. A létratámasztgatók közül sebesültek meg a legtöbben. Amikor a katonák megkezdték a felmászást, a cs. kir. csapatok már csak gyéren mutatkoztak a bástyákon, mert a résen tömegesen betóduló ostromlók miatt visszahúzódtak. A feljutó honvédek a házak fedezékében bújtak meg, s amikor számuk néhány száz főre növekedett, megindultak a Szent György tér felé. A nádori palota ablakaiból még lőttek rájuk, ám rövidesen egy másik rohamoszlop megrohanta és elfoglalta ezt az épületet is. A zászlóalj a Szent György térről a Dísz térre, majd onnan a Nándor-laktanyához vonult, ahonnan visszatért a Szent György térre. Beniczky Alajos százados tanúsága szerint az alakulat a Várban már nem került tűzbe. 7 ' 1 Nem volt könnyű dolguk a III. hadtest katonáinak sem. A 9. zászlóalj katonái ismét az Attila utcai házakból lövöldözve biztosították a rohamozók feljutását. 75 Itt a 3., a 42. honvédzászlóalj, a 19. (Schwarzenberg) gyalogezred 3. zászlóalja, a 60. (Wasa) gyalogezred 3. zászlóalja indult rohamra. Ők a Bécsi kaput és a szomszédos falszakaszt mászták meg létrákon. 30 katona esett el, mire sikerült feljutni a kapura, s aztán bejutni a Várba. A létrákról lehullókat gyakran alább álló bajtársaik szuronya nyársalta fel. 76 A III. hadtest arcvonalán elsőként a 42. honvédzászlóalj katonái jutottak be a Várba. 77 A Bécsi-kapunál és a mellette lévő bástyán a 3. honvédzászlóalj tört utat a Várba. 78 A rohamozók ezután az Úri és az Országház utcán indultak a Szent Gyötgy tér felé, hogy két tűz közé fogják a védőket. A hajnali rohamban a katonák szinte maguk sem tudták, hogyan jutottak be a Várba. „A setétségtől nemigen lehetett látni, s nagyon kellett vigyázni, hogy bajtársainkat ne támadjuk meg— írja egy honvéd. — Eközben hátulról nagy csapást kap72 Asbóth Lajos emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratból. 2. kiadás. Pest, 1862.1. k. (továbbiakban Asbóth Lajos I.) 46. old.; Balogh Gábor: Honvéd emlékeim. „Mi volt Magyar Ország, mi volt szabaúsága...". Emlékiratok. Válogatta és sajtó alá rendezte Forrai Ibolya. Néprajzi Múzeum. Bp., 1999.321. old. 73 „Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." Visszaemlékezések 1830-1861. A szöveget gondozta Forrai Ibolya és Árva Judit. A bevezetőt írta és a névmutatót összeállította. Benda Gyula. Negyvennyolcas léők I. Néprajzi Múzeum. Bp., 1998.98-99. old. 7<i Beniczky Alajos: Följegyzéseim honvédéletemből. Vasárnapi Újság, 1899.594. old. 75 Hoffman Arnold, 58-59. old. n Hegyesi Márton: Az 1848-49-iki harmadik honvédzászlóalj története. Bp., 1898. (továbbiakban Hegyesi Márton) 208-209. old. 77 Katona Tamás, 1989.532-534. old. 78 Hegyesi Márton, 210. old.
