Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

MOLNÁR LÁSZLÓ A közlekedés szerepe Budapest fejlődésében

ti pozícióba kerülhet. E pozíciókért Budapest térsége Prága, Bécs, Pozsony, Zágráb, Ljubljana várostérségeivel mérkőzik. A tét az, hog)' ki szerzi meg a keleti régiók (EAK-országok) és a déli régiók (Balkán) irányába ellátási funkciókat koncentráló kapuváros pozíciókat; az ehhez kapcsolódó regionális központi szerepek, jellegükből következően, azt az országot erősítik, amelynek a régióközpont egyben központi városa vagy fővárosa. Ebben a versenyben Budapest — illetve a Közép-Magyarországi Régió — kedvező pozícióit a kontinens térszerkezetében elfoglalt fekvés és a fekvésből következő kiváló magisztrális szárazföldi (közúti, vasúti) kapcsolódások biztosítják, kiegészülve az északi és déli tengereket összekötő folyami vízi úttal és a kontinens léptékével mérve is jelentős repülőtérrel. 1997-ben Helsinkiben igazították az EU regionális politikájához az 1994-ben Krétán kijelölt európai közlekedési folyosókat. A módosítások Magyarországot a korábbinál frekventáltabb helyzetbe hozták. Az országot négy transzeurópai folyosó érinti, köztük a Duna mint a VII. számú vízi útvonal, valamint a majdani Mó-os és M56-OS utak által feltárt V/C számú folyosó. (E két folyosó együtt és külön-külön is azért jelentős, mert kapcsolódásaikkal Európa északi és déli tengereinek kikötői közt hoznak létre összeköttetéseket, ezáltal az észak-déli és kelet-nyugati megatengelyek kombinált hálójának súlypontjába kerülhetnek.) Magyarország bekapcsolódása az északdéli szállítási folyamatokba — tehát annak eldöntése, hogy a hiányzó kapcsolati láncszemek hol kötik össze a Baltikumot és a Balkánt, illetve azt a kapcsolati közlekedési tengelyt, amely az északi és a déli tengerek közé felfűzi Közép-Európa új fejlődési zónáit — döntően attól függ, hogy mikor és milyen színvonalon épülnek ki a szállítási útvonalak, és még inkább attól, hogy ezek az útvonalak milyen mértékben tudnak súlyponti csomópontokra rászerveződni, illetve európai léptékben is meghatározó regionális központokon áthaladni. Az európai városhálózaton belül a regionális csomóponti szerepért folyó versenyben Budapest versenytársai nem az országon belüli városok, hanem a környező országok nagyvárosai, különösen a BécsPozsony-régió. A tét az, hogy a főváros képes-e olyan jelentős regionális csomóponttá fejlődni, amelyik az ország közepébe vonzza a nemzetközi tranzakciók fejlesztő hatásait; ugyanis ha nem lesz kellően erős ez a képessége, akkor nem az ország más városai, hanem más országok nagyvárosi régiói veszik át ezt a funkciót, és hazánkat elkerülik a multiregionális kereskedelmi áramlatok. A regionális csomóponti szerep azt az országot fejleszti, amelynek a csomópont egyben központi városa vagy fővárosa. Ugyanakkor a főváros európai versenyképessége regionális csomópontként jelentősen függ attól, hog)' milyen mértékben erősíti kisugárzásával tágabb környezetét, tehát hogy mennyire erős az a tér, amelynek a központja. Az összefüggések kölcsönös előnyöket jelentenek: Budapest nem fejlődhet az ország rovására, az ország nem fejlődhet versenyképesen Budapest nélkül. Budapest sem fejlődhet kiegyensúlyozottan a környezetével, a kapcsolódó agglomerációs gyűrűvel a korábbinál szorosabb együttműködés nélkül. A globális termelési,