Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

MOLNÁR LÁSZLÓ A közlekedés szerepe Budapest fejlődésében

A közlekedés szerepe Budapest fejlődésében MOLNÁR LÁSZLÓ „A kommunikációs technológiák fejlődése nyomán végbemenő gazdasági és politikai változások a várható tendenciák alapján a régies új államhatárok gazdasági jelentőségét csökkentik. A létrejövő «időintegrá/l» világrendszerben a kiterjedtté vált városi agglomerációs térségek a nemzetközi kommunikációs hálózatok csomópontjai lesznek, és a korábbiakkal ellentétben nem csupán a környékük, illetve hátterük központjai immár, hanem országok közti, sőt globális halókörhöz is jutnak. Ez a hatókörnövekedés pedig, a fő közlekedési vonalakat vonzó hatásával, döntő mértékben befolyásolhatja az európai fahálózat térszerkezetének alakulását, közvetetten pedig a regionális fejlődés differenciálódását. " (Erdőst 1998) A fejletlen kommunikációs technikák időszakában a városokat a helyszínek és események — cserefolyamatot, hozzáférést és kapcsolatot segítő — sűrűsödése alakította. A gazdasági és individuális cserefolyamatok döntően a városon belül zajlottak; a helyszín zárt, az esemény áttekinthető volt, a város befelé élt. Ma már, amikor az autó elterjedése szabaddá, az informatika térhódítása pedig gyakran szükségtelenné teszi a kommunikációhoz szükséges helyváltoztatást, a városok eredeti haszna csökkent, sőt a sűrűsödés — a közlekedési zsúfoltság következtében — gyakran a könnyű hozzáférhetőség akadályává vált. Mégis, napjainkban a városok — különösen a nagyvárosok és metropoliszok — soha nem látott módon határozzák meg egy-egy térség, egy-egy ország gazdaságának, társadalmának helyzetét, fejlődését. A cserefolyamatok ma már éppen a kiterjedt kommunikációs szabadság lehetősége által megnövelt térben zajlanak, a piactér világ-