Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BAROSS PÁL-SOÓKI-TÓTH GÁBOR Ingatlanpiaci folyamatok és önkormányzati irányításuk lehetőségei a Budapesti Városfejlesztési Koncepcióban

nagyon alacsony hatékonyságú versenytársnak bizonyultak. A helyi ABC-k gyorsan levetették szürkeségüket, és átrendezett pultokkal, bővült árukínálattal megteremtették az éles versenyhelyzet alapját. Budapesten a Metro lánc megjelenése (és átütő üzleti sikere) nyitotta meg az utat a nagyméretű boltok térhódítása számára, bizonyítva, hogy a magyar vásárló könnyen elfogadja az új kiskereskedelmi formulát. A hipermarketek és márkaboltok, különösen a koncentrált "mágnesparkokban", már nem városképi, hanem városszerkezeti elemként jelentkeznek a település szövetében. Hasonló nagyságrendű kiskereskedelmi csomópontok a bevásárlóközpontok is, azzal a különbséggel, hogy a boltok összetétele, az éttermek és szórakoztató egységek kombinációja itt közelebb áll a hagyományos városközpont imitációjához. Elhelyezkedésükben és többszintes kialakításukban is „városiasabb" karakterűek, mint a hipermarketeket jellemző „nagy doboz". Amíg a „mágnespark" tipikusan a városszéli, illetve agglomerációs területek kereskedelmi terméke, addig a bevásárlóközpont a középső városgyűrű területrehabilitációs eleme. Budapest „modern" kiskereskedelmi fejlődésének irányvonalát egyelőre mindkét irányzat jellemzi. 1990 és 1998 között mintegy 340 000 négyzetméter koncentrált kereskedelmi felület épült meg, amiből 186 000 négyzetméter bevásárlóközpont és 160 000 négyzetméter a megépült „nagy doboz" rendszerű üzlet. A következő három évre még 378 000 négyzetméter van tervezés vagy kivitelezés alatt, amiből