Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BAROSS PÁL-SOÓKI-TÓTH GÁBOR Ingatlanpiaci folyamatok és önkormányzati irányításuk lehetőségei a Budapesti Városfejlesztési Koncepcióban

rosháza-beruházás megvalósítása. Ezeknek a fejlesztéseknek nemcsak elhelyezkedésük következtében van stratégiai jelentőségük a főváros számára; a beruházások várható közvetett gazdaságpolitikai hatása is számottevő: • A BILK projekt a főváros versenyképességének bizonyítása a jelenleg az agglomerációba kihúzódó zöldmezős logisztikai szektorban; • A MOM és a Meder utcai fejlesztések a minőségi, urbánus lakáspiaci termék megteremtését célozzák egy „integrált", multifunkcionális területfejlesztési koncepción belül; • A Nyugati projekt (hasonlóan a MOM és a Ganz Villamossági Művek terület-fejlesztéséhez vag>' a „Városháza projekthez) példa értékű lehet a főváros belső területei versenyképességének bizonyítására és a minőségi kiskereskedelem megtartására; • Az Infopark fejlesztése (hasonlóan az óbudai Graphisoft-parkhoz) a túlzsúfolt belváros irodakínálatának lehet decentralizált, dc nem szuburbánus alternatívája. A felsorolt példák természetesen nem „fővárosi projektek", és ennek megfelelően a jelenlegi városrendezési hozzáállás elsősorban a szabályozási rendszer értékszemléletén keresztül érvényesül: hogyan lehet a befektetőket a lehető legszigorúbban felügyelni a rendezési tervek és építési engedélyek segítségével, illetve hogyan lehet őket rászorítani olyan járulékos beruházások elvégzésére, amelyek bizonyíthatóan a fejlesztés keltette igényekhez köthetők. A partnerségi kapcsolat az önkormányzati és befektetői szereplők között abból a felismerésből indul ki, hogy bár potenciálisan a sikeresen felépített projekt mindkét fél számára hasznos lehet, egyik szereplő sem lenne képes a fejlesztést önmagában megvalósítani. A képlet minden esetben egyszerű: az önkormányzat hajlandó lenne vállalni a megvalósítás sikerének kockázatát, de nincs elegendő tőkéje — az ingatlanberuházónak megvan ugyan a tőkéje, de nem hajlandó vállalni az ingatlanfejlesztés folyamatában rejlő kockázatokat. Amenynyiben a fejlesztési elképzelésben (funkció, minőség, nagyság, ütemezhetőség) találkozik az önkormányzati és ingatlanbc-