Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

magasabb aránya stb. nemcsak a túlélést tette könnyebbé, hanem az átalakulásnak is kedvezőbb feltételeket teremtett). A legnagyobb városok azonban főként annak köszönhetik gazdasági prosperitásukat, hog)' részévé tudnak válni az európai integrációnak, sőt, a globalizáció is felgyorsítja fejlődésüket. Budapesten, a 19. század végéhez, a múlt század elejéhez hasonlóan, újra gazdasági „boom" van. Az akkori Budapest éppen olyan hídfőállása volt a külföldi tőkének, a technikai fejlődésnek, mint napjainkban. A múlt század elején a budapesti gazdaság fejlődésében meghatározó szerepet játszott a külföldi tőke, a lakosság képzettségi struktúrája korszerű volt, szintje meghaladta a vidéki átlagot. Budapest részesedése, súlya az országban legalább annyira „aránytalan" volt az 1910-es években (jóval Trianon előtt!), mint manapság (Beluszky, 1999). A 100 évvel ezelőtti Budapest természetesen sok mindenben különbözött a maitól: jelenleg fogy Budapest népessége, míg csupán 1890 és 1910 között majdnem megkétszereződött a lakosságszám; az akkori Budapest hajtóereje gyáripara volt, míg manapság a szolgáltató szektor tölti be ezt a szerepet; a kiegyezés után az akkori magyar államvezetésnek szilárd törekvése volt, hogy Budapestet Bécs versenytársává fejlessze, és ennek érdekében Európa egyik legmodernebb városát hozták itt létre rövid idő alatt, földalatti vasúttal, elektromos közvilágítással, a tömegközlekedés (villamoshálózat) fejlesztésével és a telefonhálózat kiépítésével (Beluszky, 1990). Bár most az ország vezetése nem igazán partnere a fővárosnak, és Budapest népessége is fogy, ennek ellenére a város megint a gazdasági prosperitás idejét éli. Ahogy Lengyel László írta: „ A világ abba az irányba halad, hogy metropolisok vezérelnek országokat. A pénzügyi-informatikai-kereskedelmi-oktatási és ennek megfelelően civilizációs központ magához vonzza a vidéket, magára kapcsolja a versenyképes ipar kitelepített hálózatát, összekapcsol a globális világgal. Budapest már ma a globális világ része, annak meghatározott lépcsőfokán áll... Ha Budapest nem húz — szerencsére húz —, akkor nincs esélyünk" (Lengyel, L., 2000). 1. táblázat Budapest súlya az országban, 1910-ben (Horvátország és Szlavónia nélkül) Mutató Budapest részesedése (%) lakosságszám 4,8 telefonbeszélgetés (1000) 41,5 takarékbetétállomány ( 1000 korona) 19,9 feladott távirat (1000 db) 26,4 épületekre adott jelzálog (1000 korona) 61,3 20 főnél nagyobb iparvállalat dolgozói 32,7 kereskedelemből élő kereső 23,3 a felsőoktatás hallgatóinak száma 61,9 Forrás: Beluszky Pál, 2000