Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

Nyugat-európai nagyvárosi trendek Budapest fejlődésében Fogy a népesség, fogy a munkaerő, mégis növekszik a termelés... Budapestet is elérte a szuburbanizáció: évente megközelítőleg 10 ezer lakost veszít a főváros. Ez természetesen csak az egyenleg negatív eredménye, amely az elöregedő lakosság természetes fogyásából és a beköltözők-elköltözők szintén negatív különbségéből adódik. A kiköltöző lakosság nagyobb hányada a város körüli agglomerációs övezetbe települ. A budapesti agglomeráció majd minden kisvárosának lakosságszáma emelkedik (1990 és 1998 között Budaörsön, Érden, Szentendrén, Szigetszentmiklóson, Gyálon, Pilisvörösváron és Pécelcn 10-15 százalékkal nőtt a lakosságszám. Összességében azonban az agglomerációs övezet nyeresége nem tudja ellensúlyozni Budapest veszteségét). Az elköltözők jelentős hányada megtartja munkahelyét Budapesten, és naponta ingázik. A népesség és a gazdaság szuburbanizáció okozta kiköltözése általános jelenség Európa fővárosaiban. Az elmúlt 6-8 évben vagy csökkent a fővárosok lakosságszáma, vagy stagnált, de sehol sem növekedett látványos mértékben. Az alkalmazásban állók száma is évről-évre fog)' Budapesten: 1992 és 97 között negyedével (több mint 200 ezer munkahellyel!) lett kevesebb az aktív keresők száma. (Egy megjegyzés: bár az aktív keresők aránya a lakónépességben 1970 és 1996 között 56 százalékról 37 százalékra esett