Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

BARTA GYÖRGYI Újra „boom" a budapesti gazdaságban

Újra „boom" a budapesti gazdaságban BARTA GYÖRGYI A

globalizáció új világgazdasági térképet rajzol. A tőke és a munkaerő koncentrációja révén a nagyvárosi régiók a saját országhatáraikon átnyúló, világméretű kapcsolatrendszerek, hálózatok központjaivá válnak. New York, Tokió és London — a globális városok — állnak a hierarchia tetején, a metropoliszok és hátországuk: New York Bostonnal és Philadelphiával, Tokió Nagoyával és Osakával, vag)' Milano—Torino-Genova, a holland Ranstadt stb. váltak a világ regionális motorjaivá, folyamatosan bővülő helyi munkaerőpiacaikkal, agglomerálódó gazdaságaikkal, és gyorsan növekvő jövedelmeikkel. A jelenlegi gazdasági fejlődés kedvez a fejlett világ nagyvárosi régióinak. (Scott, A., 1998, Sassen, S., 1991). A közép-kelet-európai országokban a politikai rendszerváltás nyomán felerősödött a társadalmi-gazdasági folyamatok területi differenciálódása, és a legnagyobb városaik, többnyire fővárosaik váltak a változás nyerteseivé. Az egy főre jutó GDP Prágában 153 százaléka, Varsóban 170 százaléka, Budapesten 181 százaléka, Bukarestben 125 százaléka, Szófiában 250 százaléka, Pozsonyban 175 százaléka a megfelelő ország átlagának. Ezekben a nagyvárosi térségekben a legnagyobb a külföldi beruházás, ezeknek a térségeknek a gazdaságai fejlődnek a legdinamikusabban és mennek át leggyorsabban a modernizációs átalakuláson. (Horváth, 1998). A gazdasági transzformáció (a tervgazdaságból a piacgazdaságba) önmagában is a nagyvárosi fejlődésnek kedvezett (a diverzifikált, több lábon álló gazdaság a vállalati székhelyek koncentrációjával, a közigazgatás központja, az infrastrukturális ellátottság magasabb szintje, a képzett lakosság