Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)
GERŐ ANDRÁS—ENYEDI GYÖRGY—LENGYEL LÁSZLÓ — EKLER DEZSŐ Budapest fővárossá fejlesztésének kezdetei — a versenytársak és a regionális szerepkör
tói kezdve a .szegényügyön át a város elkezdett aktívan politizálni, és képes is volt rá. Kérdés: ha elfogadjuk, amit mindannyian mondotok, hog)' regionális központként megint van egy felfutási lehetőség, akkor szerintetek a mai város törvényi szabályozása — hogy az önkormányzati törvény szerint van 23 kerület és van a főváros — hatékony intézményes keretet biztosít-e egy ilyen kihívásra adandó városi válaszhoz? Magyarán az intézményrendszer rugalmassága, amely a múlt század végén megvolt, hiszen működött, létezik-e ma az adott keretek között? Lengyel: Nem. Enyedi: Nem. Gerő: Én is azt látom, hogy elemi erejű partikuláris érdekrendszerek szabadultak el az önkormányzati törvény szabályozása következtében, és a közeljövőben semmilyen lehetőségét nem látom annak, hogy ezt bármilyen politikai erő meg tudja változtatni. Nagyon sokféle erővel kell szembe menni, a pártoktól függetlenül is, és tragikus körök keletkeznek. Hiányzik a hatékony intézményi keret Lengyel: Igazgatási szempontból ez a rendszer használhatatlan. Ez a túldecentralizált és tulajdonképpen szétesett rendszer városfejlesztési szempontból használhatatlan, mert koncepció alkotására meglehetősen alkalmatlan. Ugyanakkor a tőke logikájának szempontjából hallatlanul rugalmas, hiszen a tőkével szemben egyetlen hatóság sem léphet fel komoly erővel. Ha te fel akarsz építeni egy West Endet, akkor azt fel is fogod építeni. Tehát ha milliárdos óriásként megérkezel, és azt mondod, hogy ezt a területet akarom, akkor a kerületek azonnal hasra esnek: a legkisebb tőkebehatásra is elkezdenek tülekedni, hogy hozzájuk menj. De kicsit nagyobb pénzért — ami országos vagy világméretekben elenyésző pénznek számít — a főváros is bármire hajlandó. Tudom, persze, hogy most például viták folynak a főváros és a Pólus Center építői közt, és nem minden igényét teljesítették a West End kialakítóinak sem, hiszen például parkoló-ügyben itt-ott szembeszegül a főváros. Alapjában véve azonban azt kell mondanom, hogy a tőke logikájának szemszögéből nézve Budapest nagyon jó befektetési hely. Sokkal szigorúbb városi szabályok, szigorúbb várostervezési logikák működnek például Berlinben: egy ideig ott is elkezdték