Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

GERŐ ANDRÁS—ENYEDI GYÖRGY—LENGYEL LÁSZLÓ — EKLER DEZSŐ Budapest fővárossá fejlesztésének kezdetei — a versenytársak és a regionális szerepkör

tói kezdve a .szegényügyön át a város elkezdett aktívan politizálni, és képes is volt rá. Kérdés: ha elfogadjuk, amit mindannyian mondotok, hog)' regio­nális központként megint van egy felfutási lehetőség, akkor szerintetek a mai város törvényi szabályozása — hogy az önkormányzati törvény szerint van 23 kerület és van a főváros — hatékony intézményes keretet biztosít-e egy ilyen kihívásra adandó városi válaszhoz? Magyarán az intézményrend­szer rugalmassága, amely a múlt század végén megvolt, hiszen működött, létezik-e ma az adott keretek között? Lengyel: Nem. Enyedi: Nem. Gerő: Én is azt látom, hogy elemi erejű partikuláris érdekrendszerek sza­badultak el az önkormányzati törvény szabályozása következtében, és a kö­zeljövőben semmilyen lehetőségét nem látom annak, hogy ezt bármilyen politikai erő meg tudja változtatni. Nagyon sokféle erővel kell szembe menni, a pártoktól függetlenül is, és tragikus körök keletkeznek. Hiányzik a hatékony intézményi keret Lengyel: Igazgatási szempontból ez a rendszer használhatatlan. Ez a túl­decentralizált és tulajdonképpen szétesett rendszer városfejlesztési szem­pontból használhatatlan, mert koncepció alkotására meglehetősen alkalmatlan. Ugyanakkor a tőke logikájának szempontjából hallatlanul ru­galmas, hiszen a tőkével szemben egyetlen hatóság sem léphet fel komoly erővel. Ha te fel akarsz építeni egy West Endet, akkor azt fel is fogod építe­ni. Tehát ha milliárdos óriásként megérkezel, és azt mondod, hogy ezt a te­rületet akarom, akkor a kerületek azonnal hasra esnek: a legkisebb tőkebehatásra is elkezdenek tülekedni, hogy hozzájuk menj. De kicsit na­gyobb pénzért — ami országos vagy világméretekben elenyésző pénznek számít — a főváros is bármire hajlandó. Tudom, persze, hogy most például viták folynak a főváros és a Pólus Center építői közt, és nem minden igé­nyét teljesítették a West End kialakítóinak sem, hiszen például parko­ló-ügyben itt-ott szembeszegül a főváros. Alapjában véve azonban azt kell mondanom, hogy a tőke logikájának szemszögéből nézve Budapest nagyon jó befektetési hely. Sokkal szigorúbb városi szabályok, szigorúbb városter­vezési logikák működnek például Berlinben: egy ideig ott is elkezdték

Next

/
Oldalképek
Tartalom