Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

GERŐ ANDRÁS—ENYEDI GYÖRGY—LENGYEL LÁSZLÓ — EKLER DEZSŐ Budapest fővárossá fejlesztésének kezdetei — a versenytársak és a regionális szerepkör

Ljubljanának, se Zágrábnak. Az optimista verzió szerint mi tényleg az utolsó nyugati város vagyunk Európában, ahova nem véletlenüljön a befektető. Még az amerikaiak számára is alapvetően ezek a kapcsolatok jelentik a garanciát, amikor hozzánk jönnek. Emellett Dél-Kelet-Európához mi vagyunk az összekötő kapocs, és szerintem a munkamegosztás is eszerint van kialakítva. A lengyelek fogják betölteni ugyanezt a szerepet az észak-keleti világban, ha lesz ilyen — a Baltikum, Ukrajna, Belorusszia és bizonyos értelemben Oroszország is —, nekünk pedig az a dolgunk, hogy ha lehet, a horvátokat, a szerbeket — majd, egyszer, ha nyugalom lesz — és a románokat kössük Európához. Fontos megjegyezni azonban, hogy Magyarország ma nem létezik. A tőkebefektetőnek csak Budapest létezik: ő ide száll be. Aztán lehet, hogy kitelepül Győrbe vagy Fehérvárra, Nyíregyházára vagy Jászberénybe, de eredetileg Budapestre jön. A tőkebefektetőnek metropoliszok léteznek, nem országok. Amerikában is nagyvárosközpontú az egész gazdaság. Ha Angliába mennek, Londonban szállnak le, egyértelmű, hogy Nagy-Britanniában az a központ. És Franciaországban csak Párizs van, Németországban Frankfurt és München van. Ezek a nagy metropoliszok, nagy város-együttesek osztják szét a tőkét, mert a tőke először eredendően ezekbe megy, és utána derül ki, hova fogja kitelepíteni a beruházást. Tehát Budapestre osztják ki a tőkét, és innen megy Fehérvárra, Győrbe, Debrecenbe stb. Enyedi: Ráadásul talán kevéssé ismert, hogy Európa nem egyszerűen a régiók Európája, hanem területi szerkezetét a nagyvárosi hálózatok adják. Ahogy Lengyel László mondta, van egy déli hálózat Barcelonától Budapestig, benne Észak-Olaszország, Dél-Franciaország és a legdinamikusabban emelkedő vidék, Bajorország. Budapest bekerült ebbe a hálóba, tehát Magyarországra benyúlik a nemzetközi európai hálózat. Ez nagy előny. Budapest növekedésre van ítélve Ekler Dezső: Úgy vélem, Budapest sorsszerűén növekedésre van ítélve, mint ahogyan korábban is ez volt a helyzet. Gyakorlatilag a napóleoni háborúk és elsősorban a kontinentális zárlat tette Pestet egyáltalán Pestté. A 19. század elején válik Pest a legnagyobb lélekszámú magyar várossá, hiszen a 18. század elején emlékezetem szerint csak a huszonhatodik volt a városok sorában. A terménykereskedelem, a Duna és alapvetően a logisztikai, szállítmányozó, átrakodó kereskedőszerep teszi Pestet nagyvárossá, és deter-