Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

GERŐ ANDRÁS—ENYEDI GYÖRGY—LENGYEL LÁSZLÓ — EKLER DEZSŐ Budapest fővárossá fejlesztésének kezdetei — a versenytársak és a regionális szerepkör

minálja mai pozícióját. A következő korszak a Gründenzeit, amikor a vasút logisztikai ereje és az állami funkciók központosítják ide a gazdaságot és a tőkét. Utána egy századnyi szünet következik, tőkehiányos, nyomott helyzet, háborúkkal és bolsevizmussal. Most következne a harmadik lépés, amikor már csak földrajzi pozíciójánál fogva is hasonló dinamikára van ítélve a város, mint amilyen az előző két ugrást jellemezte. Új Gründenzeit és új logisztikai periódus indult be. Kérdés, hogy a kontinentális zárlatnak vajon mi a megfelelője most. Talán az európai egyesítés, amely, mint egy zsák feneke, most is a Kárpátok karéjával, illetve a Duna medrével záródik? Mind a három periódusban megfigyelhető, hogy a város tart valamit magáról, a lehetőségeiről, viszont mindig van egy végig nem gondolt elem is. A Gründenzeit idején kiépül a kompakt város, amely tudja ezt magáról, miközben kialakul egy „nem szándékolt" város is, az a hatalmas falu, amely köré rakódik. Most is akarunk valamit Pesttel és a sanszaival, azonban már most látható, hogy ennek a fejlődésnek salakja is van, például a városhatár mentén a bevásárlóközpontok és a szuburbanizáciő. Enyedi: Törvényszerű folyamatokat nem muszáj mindig jónak vagy rossznak minősíteni. Lengyel: Igazán a vita ezen volt — nem köztünk, hanem a főépítész úrral —, hog}' csinálhat a főváros amit akar, mert a nagy tőkebefektetők, a Münk urak valahonnan Kanadából, a maguk tőke-logikája alapján eldöntötték, hova fogják felépíteni a West Endet. A Gora és a Metro tervezői ugyanígy eldöntötték. A fővárosnak például fogalma sem volt róla, hogy a befektetők a kivezető nagy utakat — a Szentendrei utat, a Soroksári utat, a Váci utat — fogják előnyben részesíteni. Márpedig az ingatlanfejlesztők ezt tették, és most nézzük meg, mi folyik a Váci út mentén. Ami persze nem meglepő, mert ha valaki megnézi Bécset, pontosan tudja, hogy ugyanez történt Bécsben is. Rátelepültek a nagy kivezető utakra, és aztán már mindenki oda építette a maga hatalmas üzletközpontját. Ezt nevezted, azt hiszem, spontán fejlődésnek. A tőke fütyül rá, hogy mit mondanak a várostervezők, ők betelepítették a városszövetbe a maguk városvilágát, amitől a város egészen más lett, akármit csináltak is a várostervezők. Gerő: Elfogadom, hogy a 18. század végén váltás történt, de az igazán modern nagyváros a 19. század második felében jött létre. Olyannyira, hogy 1870 és 1910 közt egyetlen város fejlődési üteme haladta meg Budapestét, Berliné.