Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

SCHNELLER ISTVÁN A városfejlesztési koncepció előélete

pontjai, amelyek a ter „intelligens pontjai", s mint ilyenek a legfontosabb találkozási pontok, „agórák". Az agglomerációs fejlesztési koncepció irányította rá a figyelmet arra az ellentmondásos versenyhelyzetre, amely — minden jó szándékú együttműködési készség ellenére — a főváros és környezete között fennáll. A verseny a fejlesztési forrásokért, a népesség és a munkaalkalmak telepítéséért, az infrastrukturális előnyök megteremtéséért folyik. Olyan szuburbanizációs fázisú várostérség-fejlődés megy végbe, amely az összehangolás hiánya miatt erőforráspazarló és környezetpusztító. Az egész városra, sőt környezetére is kiterjedő átfogó, a városfejlesztési koncepció előéletét is képező tervek mellett mindenképpen meg kel! említeni azokat a tervezéseket, amelyek a kerületi önkormányzatok hatáskörében folytak, és igen jelentős fejlesztéseket alapoztak meg. Ezek voltak az ún. „Részletes Rendezési Tervek", amelyek, bár nevükben rendezési tervek, azaz egy-egy térség fizikai kereteit szabályozzák, igen komoly fejlesztési tartalommal rendelkeztek. Az Altalános Rendezési Terv felülvizsgálatának időszakában a város egyes térségeit a részletes rendezési tervek alakították. Általában egy-egy jelentős fejlesztési szándék érdekében új (építési) jogokat keletkeztettek olyan helyszíneken, ahol korábban más szabályok voltak érvényesek. A látens módon létező, éppen előéletét élő városfejlesztési koncepció ezekben az esetekben úgy tudott érvényesülni, hogy a Fővárosi Közgyűlés a rendezé-