Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

ERŐ ZOLTÁN A városmegújítás lehetőségei

Nem ígérheti senki, hogy ez a folyamat mindenhol maradéktalanul sikeres lesz. A kerületi önkormányzatok forrásai szűkö­sek, márpedig ebből kell biztosítani a saját ingatlanok felújítása mellett a társasházi támogatásokat, a közterületi programokat, sőt a szociális alapú kiegészítő támogatáso­kat is. Nincs garancia arra sem, hogy a tár­sasházak teljes mértékben bevonhatók a folyamatba, hiszen az alacsony jövedelmű lakástulajdonosoka mégoly nagyarányú tá­mogatás mellé sem tudják biztosítani a szükséges saját részt. Mégis, minden kér­dőjel ellenére az akcióterületi programok rendszerének, tartalmának bővítése kínál­hat csak reális megoldást a város, az ingat­lanfejlesztők és a tulajdonosok együttmű­ködésére. Ez a konstrukció „trial and error" alapon nyitva áll a későbbi új eszközök szá­mára is. Nem kizárt például, hogy egy ké­sőbbi időpontban, amikor az önkormány­zatok forrásai lehetővé teszik a bérlakás­szektor újraépítését, a kisjövedelmű ingat­lantulajdonosok tulajdonukat értékesítve ismét bérlőként kapjanak helyet a terüle­ten. Az eredeti elképzelések szerint az ak­cióterületek körének bővítése révén a bel­ső területeken a következő két évtizedben 30-40 helyen lehetne a megújítást megin­dítani, így az akcióterületek foltjai már meghatározóak lehetnének a város fejlődé­sében. Az épületfelújítási (és bontási) progra­mok mellett a városrehabilitációs program kiemelt szerepet szán a közterületek meg­újításának, az „agorák" kialakításának. Már az eddigi budapesti tapasztalatok is meg­mutatták, nem alaptalan az a feltételezés, hogy a közterületek megújítása jelentősen javíthat egy terület presztízsén, megítélé­sén, és vonzóvá teheti a fejlesztők szemé­ben. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy megin­duljon egy-egy terület megújulása. Nem­csak a gyalogos felületek bővítéséről és, ahol lehet, újabb közterületek kialakításáról van szó, hanem a közterületek általános minősé­génekjavításáról, zöldnövényzet telepítésé­ről, a parkolási feltételek javításáról. Tekintettel arra, hogy a közterületek rendezésének egyik feltétele a parkolási helyzet javítása, önálló parkolási programot is indítani kell, hiszen a gyalogos területek bővítése, a jelenlegi murvás parkolók be­építése a mai helyzetet még ronthatja is. Szükséges tehát, hogy a közterületeket mentesítő parkolók — mélygarázsok vagy inkább parkolóházak— létesüljenek, hogy az alulhasznosított földszintek átalakításá­val is készüljenek parkolóhelyek, amelynek mindenekelőtt a lakóterület lakossági igé­nyeinek kiszolgálását kell megoldania. A városrehabilitációs program évek óta, ismételten felveti a közszereplők aktív sze­repvállalásának kérdését. Az eddigi tapasz­talatok is azt mutatják, hogy nem lehet a piaci szereplők aktivitására bízni a teljes fo­lyamatot. Az előkészítő szakaszban szabá­lyozási és beépítési tervek elkészítése, a la­kók kiváltása, az épületbontások és a telek­alakítás, a közművek és a közterületek re­konstrukciója mind olyan feladat, amiben az önkormányzati szférának egyértelműen tudatosan, aktívan, professzionális módon kell lépnie. Hogy képes-e erre megfelelő szervezeti egységet létrehozni, tudja-e sa­ját döntési mechanizmusát, érdekrendsze­rét a feladat összetettségének megfelelően meghatározni? A következő években a vá­rosmegújító folyamatok eredménye vagy eredménytelensége erre is választ ad majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom