Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

ERŐ ZOLTÁN A városmegújítás lehetőségei

Nem ígérheti senki, hogy ez a folyamat mindenhol maradéktalanul sikeres lesz. A kerületi önkormányzatok forrásai szűkösek, márpedig ebből kell biztosítani a saját ingatlanok felújítása mellett a társasházi támogatásokat, a közterületi programokat, sőt a szociális alapú kiegészítő támogatásokat is. Nincs garancia arra sem, hogy a társasházak teljes mértékben bevonhatók a folyamatba, hiszen az alacsony jövedelmű lakástulajdonosoka mégoly nagyarányú támogatás mellé sem tudják biztosítani a szükséges saját részt. Mégis, minden kérdőjel ellenére az akcióterületi programok rendszerének, tartalmának bővítése kínálhat csak reális megoldást a város, az ingatlanfejlesztők és a tulajdonosok együttműködésére. Ez a konstrukció „trial and error" alapon nyitva áll a későbbi új eszközök számára is. Nem kizárt például, hogy egy későbbi időpontban, amikor az önkormányzatok forrásai lehetővé teszik a bérlakásszektor újraépítését, a kisjövedelmű ingatlantulajdonosok tulajdonukat értékesítve ismét bérlőként kapjanak helyet a területen. Az eredeti elképzelések szerint az akcióterületek körének bővítése révén a belső területeken a következő két évtizedben 30-40 helyen lehetne a megújítást megindítani, így az akcióterületek foltjai már meghatározóak lehetnének a város fejlődésében. Az épületfelújítási (és bontási) programok mellett a városrehabilitációs program kiemelt szerepet szán a közterületek megújításának, az „agorák" kialakításának. Már az eddigi budapesti tapasztalatok is megmutatták, nem alaptalan az a feltételezés, hogy a közterületek megújítása jelentősen javíthat egy terület presztízsén, megítélésén, és vonzóvá teheti a fejlesztők szemében. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy meginduljon egy-egy terület megújulása. Nemcsak a gyalogos felületek bővítéséről és, ahol lehet, újabb közterületek kialakításáról van szó, hanem a közterületek általános minőségénekjavításáról, zöldnövényzet telepítéséről, a parkolási feltételek javításáról. Tekintettel arra, hogy a közterületek rendezésének egyik feltétele a parkolási helyzet javítása, önálló parkolási programot is indítani kell, hiszen a gyalogos területek bővítése, a jelenlegi murvás parkolók beépítése a mai helyzetet még ronthatja is. Szükséges tehát, hogy a közterületeket mentesítő parkolók — mélygarázsok vagy inkább parkolóházak— létesüljenek, hogy az alulhasznosított földszintek átalakításával is készüljenek parkolóhelyek, amelynek mindenekelőtt a lakóterület lakossági igényeinek kiszolgálását kell megoldania. A városrehabilitációs program évek óta, ismételten felveti a közszereplők aktív szerepvállalásának kérdését. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy nem lehet a piaci szereplők aktivitására bízni a teljes folyamatot. Az előkészítő szakaszban szabályozási és beépítési tervek elkészítése, a lakók kiváltása, az épületbontások és a telekalakítás, a közművek és a közterületek rekonstrukciója mind olyan feladat, amiben az önkormányzati szférának egyértelműen tudatosan, aktívan, professzionális módon kell lépnie. Hogy képes-e erre megfelelő szervezeti egységet létrehozni, tudja-e saját döntési mechanizmusát, érdekrendszerét a feladat összetettségének megfelelően meghatározni? A következő években a városmegújító folyamatok eredménye vagy eredménytelensége erre is választ ad majd.