Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés

Iveknek a meglévő adottságaira érdemes a város igazi (al)központjainak és fejlesztési pólusainak megerősítését alapozni. • U j p e s t-A n gy al fö ld-0 b u d a-Aq u i n cum az északi ikervárosok központja; • Budafok-Albertfalva-Csepel-Pestszenterzsébet a déli ikervárosok központja. A közép- és hosszú távon várható hídépítések hídfőinek térségében jelentős központfejlesztési területeket kell fenntartani. A kifejlesztendő hídfők és városi hidak kiépítése erős lendületet adhat a főváros Dunára szerveződő központjainak; • A Körvasút sori körút egyes szakaszainak kiépítése következtében a már működő mellék- és alközpontok közül az alábbiak jelentős súlypontáthelyeződésével és expanziójával számol a fejlesztési koncepció: • Örs vezér tér, amely a közeljövőben, telítődése után a majdani „Munkáskörút" irányába fejlesztendő; • Kispest-központ-metró végállomás, amely az Europarkig tartó funkcióváltással szintén rászerveződik a Körvasút sori körútra, és jelentős területeket alakít át; • Az M3-as városkapujában igen erőteljes az expanzió mind kifelé, mind Palota hagyományos központja és a Szentmihályi út irányába. Ez a sűrűsödés még elővárosi jellegű, azonban az Újpest-Palota-központok közelsége jó lehetőséget kínál rá, hogy a térségben létrejöjjön az észak-keleti agglomerációs központ. A központfejlesztések megvalósítása során az új hatásokra bekövetkező elmozdulásokra fel kell készülni. A kerületekkel egyeztetett projektekben kell kidolgozni azokat a programokat, amelyek a nagy bevásárlóközpontok (Düna-Plaza, Europark, Pólus Center, Csepel-Plaza, Mammut stb.) és más nagyobb léptékű fejlesztések tovagördülő hatásainak irányítására vonatkoznak. A cél az, hogy a továbbgyűrűző hatások a városfejlesztés kívánatosfolyamatait erősítsék, a térségükben megvalósuló további fejlesztések ne növeljék az „elszívó" hatást, hanem lendületet adjanak, különösen a hagyományos központok fejlődésének. A stratégia értelmében — az előbbi célt is figyelembe véve — a fővárosnak és a kerületeknek a tervezés-szabályozás és a döntés során össze kell fogniuk, hog)' a már eldöntött és a még várható koncentrált magánbefektetői fejlesztések (iroda, minőségi lakás, mozi stb.) a központokat erősítő módon valósuljanak meg. Nem halasztható a főváros és a kerületek közti együttműködés kiépítése a Moszkva tér, a Móricz Zsig-