Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés

mond körtér és a Bosnyák tér rendezése érdekében, amelyek jelenlegi állapotukban nem alkalmasak növekvő szerepeik befogadására. A fentiek alapján a koncepció javasolja, hogy a köz-pontrendszer fejlesztésében vállaljon a főváros aktív szerepet a feladatkörébe tartozó szabályozással, terület-előkészítéssel, út- és infrastruktúrafejlesztések megvalósításával, együttműködéssel, valamint a rehabilitációs alap működéséhez hasonló módon pályázatok keretében nyújtott támogatásokkal. 2. A Duna mint szervező tengely A főváros egyik nyitott kérdése a város „gerincét" képező Duna, a dunai sávok és a partszakaszok klasszikus fejlődésének problémája. A város eddig kiépült belvárosi Duna-parti ingatlanjai egy-egy korszak magas minőségű fejlesztéseit képviselik. Az utóbbi években ismét elkezdődött a város legértékesebb adottságú területeinek bevonása a fejlesztésekbe. Ennek első jelei olyan projektek (pl. a ferencvárosi Duna-part kitisztítása, az Infopark és az egyetemi város megindult beruházásai), amelyek közvetett célja az volt, hogy megmozgassanak más pénzforrásokat és kezdeményezéseket (pl. Külügy, Francia Intézet, Park Plaza Hotel stb.). A főváros kezdeményező szerepet vállalt a tervezés előkészítésében, azonban az itt elindított beruházások még nem váltak húzóprojektekké. Nyitott kérdésnek tűnik tehát a városfejlesztés és -rendezés számára az, hogy mennyiben lesz sikeres a város visszafordítása a folyó felé. Javasolható programok a Duna tengelyének helyzetbe hozása érdekében: • Figyelembe kell venni a hídfők szerepének növekedését, az „északi" és „déli" ikerváros központjainak kialakulását; • A spekulációk mérséklése, ami a város és a köz érdekeit is szolgálja; • A budai rakparti út kiépítése és a közlekedési rendszer átszervezése; • Fasorok, zöldsávok kialakítása, a természeti környezet „bevezetése" a sűrű városi szövetbe; • A folyamat szabályozottságának megteremtése, a területileg differenciált „parthasználati zónák-övezetek" kialakítása; • A város észak-déli tömegközlekedési kapcsolatainak javítása; • A szigetek, a Római part, a zöldpartok rehabilitációja. Mindezen feltételek teljesülése és egy újabb ingatlanfejlesztési ciklus eredményeként várható, hogy a Duna-parton magas minőségű irodák, szállodák, állami és