Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár)

KOSZORÚ LAJOS Térszerkezet-alakítás és városfejlesztés

• A területek átértékeléséhez illesz­kedő összetett szabályozórendszer, amely a kívánatos folyamatokat tá­mogatja; • A tagolt, többsíkú nagyvárosi központrend­szer „mellék- és alközpontjainak" fő fej­lesztési célja és követelménye a legjobb adottságaikon alapuló, térségük sajátos igé­nyeit is kielégítő szuverén fejlesztésük. Az (al)központok elsősorban a budapes­tiek igényeire koncentráltan fejleszten­dők, de agglomerációs szektoraik „váro­si-fővárosi" elvárásait is ki kell elégíte­niük mind funkcionális szerepköreikkel, mind közlekedési elérhetőségükkel; • Az elővárosi központok szerepe, hogy a külső kerületeknek a várossal szemben támasztott mindennapi komplex és sajá­tos igényeit elégítsék ki; • Kiemelt feladat a külső'városrészközpontok identitásőrző, sajátos karakterének ki­fejlesztését segítő projektek támogatása fővárosi eszközökkel is (Újpest, Óbuda, Kőbánya, Budafok, Erzsébet stb.). A központfejlesztés javasolt stratégiája A belvárosi központ (City) részben spontán expanziója (West-End, Budai kör­út) mellett a városnak a Duna vonalára kell koncentrálnia. A két megfelelő városi híd megépítése a Római és az Albertfalva-Cse­pel-Pestszenterzsébet hídfőikkel és a hát­térközpontokkal adja a város északi és déli központját. A Duna menti és a további ki­terjedő központokat gyöngy s őrszemen fűzi majd fel a Körvasút sori körút. Az átmeneti zónára támaszkodó központfejlesztés és a Körvasút sori körút — akár részenkénti, akár folyamatos kiépítése — biztosíthatja a barnamezős megújulási folyamatok megva­lósulását. Ez a központ- és hídfejlesztési modell lényegesen hatékonyabbá teheti a mai és az épülő közlekedési hálózatok tel­jesítményét. Az agglomerációs kertvárosi térségek befelé irányuló forgalmának cél­pontjai a sugárutak és a keresztező városi körutak mentén helyezkednek el, a rend­szerben a differenciált forgalmi kapcsolatú hidak folyamatosan oszlatnák el a City felé haladó forgalmat. Ez a nagyvárosi központrendszer megfe­lel a központok tervezésével kapcsolatos követelményeknek: • A koncepció a város fejlődése során ki­kristályosodott központi tradíciójú és vonzású térségekben javasolja fejleszte­ni a központokat (Belváros, Duna-part, Budafok, Váci út, Újpest stb.); • A javaslat azokat a mindenkori központi funkciókat hordozó térségeket emeli ki, amelyek a város közlekedési fogadó tér­ségei, ahol az ország és az agglomeráció közvetlenül eléri a várost (pályaudvarok térségei, hidak-hídfők, intermodális központok és autópályák beérkezési sza­kaszai). A Városfejlesztési Koncepció a sugaras gyűrűs szerkezethez nagyrészt illeszkedő alábbi központrendszer kialakítását java­solja, figyelembe véve az elmúlt évek fejlő­dési tendenciáit, ingatlanpiaci folyamatait. • A Duna tengelyén a folyót átszelő új vá­rosi hidak „hídfői" azok a helyek, ame-

Next

/
Oldalképek
Tartalom