A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

A Kerepesi úti temető másfél évszázada

A Petőfi család sírszobra 1994 Tóth VU mos felvétele „Egy ilyen emlékmű létrehozása a programszerű pantheonizáció során már fontos, sőt elengedhetetlen lépés volC lajdonítja, hogy a politikus erdélyi kötődésű volt. A mecénásként is kimagasló Ráth György 1911-ben készült szecessziós sírszobra egy hármas, az antik Hekaté-ábrázolásokra visszautaló akt, ahol a női alakok egy-egy művészeti ágat szimbolizálnak (amit a szobrász, Maróti Géza, feliratokkal és attribútumokkal tett egyértelművé). Pállik Béla esete az egykori tevékenység vizualizálására tett kísérlet érdekes példája: az egykor birkákat ábrázoló képei révén hihetetlenül népszerűvé vált festő síremlékén egy pásztor és néhány jól megtermett, realisztikusan megformált birka szobra áll. A 10/1. parcellában, valamint az árkádsorok környékén találhatók azon építészsírok legszebb képviselői, ahol az egykori alkotások képe jelenik meg a síremléken: Al par Ignácé (például a Városliget történelmi épületcsoportjának ábrázolásával), Zielinski Szilárdé (többek közt a margitszigeti víztoronnyal), Hauszmann Alajosé (az átépített királyi vár képével) és Gerle Lajosé (ezen, közvetlenül az árkádok szomszédságában, maguknak az árkádsoroknak a képe kapott helyet). 1911-ben avatták fel a mai 17/1. számú parcellában Petőfi Sándor családjának reprezentatív síremlékét, Bory Jenő művét, amely kimondva-kimondatlanul a költő kenotáfiumaként, jelképes sírjaként készült, ahol elsősorban az ő kultusza gyakorolható (erre utal a jelképhasználat is: a sas, a koszorú és a lant ábrázolása). Egy ilyen emlékmű létrehozása a programszerű pantheonizáció során már fontos, sőt, elengedhetetlen lépés volt. Petőfi szülei, mint már szóba került, 1882-ig a pesti Józsefvárosi temetőben voltak eltemetve. Ottani, anonim sírkövüket, amelyet még maga Petőfi