A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

DÉRY TIBOR Vidám temetés (részlet)

— Tessék, már megérteni, hogy nem rajtunk múlik! — mondta lefojtott dühvel. — Felőlem eltemethetik a Millenniumi Emlékműnél, én nem szó­lalok fel. Ne tessék velem ordítozni, nem vagyok süket. Időközben megérkezett a verandáról a Matild néni által sebtében segít­ségül hívott Magyar-Szovjet kiküldött, egy szemüveges, sápadt, nyurga nő, V.-nének személyes ismerője. — Csillapodj, drágám, majd mi elintézzük — mondta. — Rögtön fölmegyünk az elvtárssal együtt a Pártközpontba, s ott személyesen megbeszéljük Lukács elvtársnővel. Meg vagyok győződve, hogy az elvtársak megértik a helyzetet... — A Fővárosi Temetkezési Vállalat már ki van értesítve, hogy a Farkas­rétre megy — mondta a Hazafias Népfront tisztviselője. A szemüveges nő könyökével oldalba lökte. — Majd elintézzük, elvtárs. — Én Bogáti elvtárstól, a VB elnökhelyettesétől kaptam utasítást... — Jól van, majd elintézzük, elvtárs — mondta a nő. A tisztviselő megtörülte izzadó homlokát. — Késő. Egy óra múlva már jönnek a halottért. Az özvegy hátravetette fejét. — Nem adom — kiáltotta szenvedélyesen —, nem adom. Este hét óra előtt nem lehet elvinni. A barátai itt akarnak tőle elbúcsúzni, mindenki délután fog jönni... — Jól van, majd elintézzük, drágám. — Márpedig budai lakost nem lehet Pestre temetni — mondta a tisztvi­selő, megátalkodott ártatlansággal —, arra szabályrendelet van. — Én nem engedem elvinni — kiáltotta az özvegy. -— Ebbe a lakásba csak az lép be, akit én beengedek. Egyébként is ki fog beszélni maguktól? A tisztviselő vállat vont, hallgatott. — Nem tudja? Tőletek ki beszél? — fordult az özvegy a szemüveges nő­höz. — Te sem tudod? — Még nincs kijelölve, drágám — mondta a nő. Az özvegy mellére szorítva állát, hosszan maga elé nézett. — Nem enge­dek akárkit a sírhoz, azt előre megmondom. Az persze jól jönne bizonyos köröknek, hogy valamilyen jöttment tartsa a gyászbeszédet, lehetőleg olyasvalaki, aki Ödönt világéletében utálta. De abból nem esznek! Én tudni akarom, hogy kik fognak beszélni. A pártnak ki lesz a szónoka? — Majd elintézzük, drágám — mondta a szemüveges nő. — Nehogy valami harmadrendű embert küldjenek ki, mert akkor inkább el se temessék. — kiáltotta az özvegy, aki úgy érezte, hogy már ereje fogy­tán van. — Mikor lesz a temetés? — Pénteken. — Mikor? — Holnapután, pénteken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom