Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

SÁNTA GÁBOR „A kiábrándult urbanitás poétája"

Komplex vizsgálatuk azonban eredeti helyet jelöl ki számára a korszak magyar prózairodalmában. Kárpáti Aurél állítja, hogy Kóbor Tamás az, aki az önmagát naturalistának kikiáltó Bródy Sándor helyett leginkább megvalósította a tudományos igényű szépirodalmat a századelő Magyarországán. A magyar naturalizmus terén szerzett érdemeit még a legszigorúbb bírálói sem vitatják el Kóbortól. Szerb Antal szerint nálunk ő volt a 23 „naturalista regény első művelője , és Schöpflin Aladár is egyetértett azzal a megállapítással, hogy a magyar regénybe a „naturalista módszer Kóbor Tamással jutott bele".

24 A tizenkilencedik századi realizmust és naturalizmust általánosságban jellemző Babits Mihály pedig akár róla is mondhatta volna irodalomtörténetében, hogy „az író a saját miliőjét írta. Ismert és közelről látott valóságdarabot, a maga különös levegőjével, sűrű és teljes realitásában. Mintha csak mentül megbízhatóbb kortörténeti dokumentumot akarna hagyni a jövőnek a saját vidékéről, nemzetéről, fajáról, kasztjaié „25 rol... Juhász Gyula 1904-ben határozottan állítja, hogy Kóbor Tamás „a magyar Zola", a múlt század kilencvenes éveiben játszódó Krúdy-regények egyikében pedig ugyancsak az olvasható, hogy az akkoriban Kóbor Tamás Az Újság szerkesztőségében 1905 körül ha franciának születik, ma a világ első írói között emlegetik. " 23. Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Bp., 1978.469. old. 24. Schöpflin Aladár: A magyar irodalom története a XX. században. Bp., 1937.67. old. 25. Babits Mihály: Az európai irodalom története. Bp., 1979.462. old. Á kiemelés tőlem. S. G. 26. Juhász Gyula: Az esztendő irodalma. Szeged és Vidéke, 1904. január 3. In: Juhász Byulo Összes Művei V. Bp., 1968.18. old. S.a.r.: Grezsa Ferenc és Ilia Mihály.