Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

SÁNTA GÁBOR „A kiábrándult urbanitás poétája"

feltűnt Kóbor Tamás lesz „a magyar Zola".

27 Bár irodalomtörténészeink is szinte kivétel nélkül naturalizmust emlegetnek Kóbor Tamás századfordulón írt munkáival kapcsolatban, nem bukkantam nyomára annak, hogy az író saját magát bárhol is naturalistának nevezte volna. Ebben minden bizonnyal meghatározó szerepet játszott Bródy Sándor példája. Kóbor nyilván okult a Bródyt ért kíméletlen támadásokból a kezdetben nyíltan felvállalt naturalizmus miatt. Tudomásul kellett vennie, hogy a magyar irodalmi közélet befolyásos kritikusai közül sokan a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetők elfogulatlannak, amikor Zola vagy Daudet magyar követőinek műveit fektetik boncasztalra. Óvatos taktikázást sejtek amögött, hogy Kóbor Tamás publicisztikájában nem foglal állást a naturalizmus kérdésében, ellenben annál többször emlegeti a szociológia fontosságát, nem nyilatkozik Zoláról, viszont Herbert Spencer neve időről időre feltűnik írásaiban. Az általa is szerkesztett napilap, Az Újság rendszeresen beszámolt a Magyar Társadalomtudományi Egyesület és a Feministák Egyesülete üléseiről, frissen megjelent kiadványaikat — mint például a Társadalomtudományi Könyvtár 24 kötetes sorozatát — pedig folyamatosan ismertette. Sőt, a negyed százados fennállását ünneplő folyóiratban, A Hét-ben a következőket írta: „Szociológia? Krónika volt, míg tudomány nem lett belőle."

28 E meg27. Krúdy Gyula: Hét Bagoly. In: Krúdy Gyula: Hét Bogoly. Boldogult úrfikorombon. Bp., 1963.112. old. S.a.r.: Szász Imre. Krúdy regénye először 1922-ben jelent meg. 28. Kóbor Tamás: Huszonöt év. A Hét, 1913. dececember 28. jegyzésével Kóbor félreérthetetlenül a hetilap népszerű Krónika rovatának — melynek ő is rendszeres szerzője volt — úttörő jelentőségére utalt. Hogy mit akart a szociológiával? Véleményem szerint az észak-amerikai régészet regényét író G. W. C Veráméhoz hasonló elképzeléssel ült asztalához, amikor Budapest-regényeit, -elbeszéléseit és -cikkeit papírra vetette. Vagyis Kóbor Tamás bármely e témát tárgyaló írása szerintem ugyancsak „nem »népszerű tudományos mű« a szó köznapi értelmében, hanem egy elhivatottságot érző író munkája, aki a francia naturalisták egyik elvét olyanformán módosítja, hogy nem a természetet, hanem a tudományt szűri át temperamentumán".

29 S mindehhez az is hozzátehető, hogy Kóbor Tamás nemcsak poétikai értelemben, hanem a várható fogadtatást tekintve is tanult magyar elődeitől. így végső soron igazolta Haraszti Gyula jövendölését, aki a „zolaizmust" bemutató könyvében már az 1880-as évek közepén állította, hogy „minden merészebb jóslás kockáztatása nélkül mondhatni, hogy ez irány már végét járja, s a visszahatás azonnal be fog állni ellene, mihelyt kissé jobban veszítend az újdonság ingeréből. S minthogy a legszélsőbb túlzás sem egyéb, mint bizonyos egészséges dolognak az elrontása, valószínűleg a jövő nemzedékek költészete meg fogja tartani, ami egészséges elem ez irányban létezik, vagyis még jobban fog ragaszkodni amaz élethűségi elvhez, miből 830-831. old. 2?. C. W. Ceram: Az első amerikai. Az észak-amerikai régészet regénye. Bp., 1979.7. old. Ford.: Balassa Klára.