Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)
,NEKEM A TÉMÁM BUDAPEST"
Ezzel a mondásával azonban Herczeg Ferenc rátévedt az igazságra. Egy nemzet irodalmának a nemzeti voltát a maga társadalmának a tanulmányozása teszi. A francia azért francia, mert francia társadalmi életet föst, és a magyar akkor magyar, ha a magyar társadalmi életet fösti. Csakhogy nálunk nekimennek előbb a társadalomnak, mondván, hogy az nem magyar, aztán nekimennek az írónak, hogy hamisítsa magyarra az ő értelmükben, melyet definiálni nem tudnak, azt a társadalmat, különben francia, skandináv vagy német, egyszóval: zsidó! Kettő között áll az egyik: vagy akceptáljuk a tényt, hogy a ma Magyarországon élő társadalom a magyar társadalom, akkor nem lehet a magyar erkölcsöt máshonnan beszerezni, hanem el kell ismerni, hogy amely erkölcsben élünk, az a magyar erkölcs. Vagy megtagadjuk annak a társadalomnak a magyar voltát az erkölcsnek idegen volta miatt, és akkor az illető uraknak, íróknak és gondolkodóknak kötelessége, hogy az írónak, aki magyar akar lenni eszejárásában és erkölcsében egyaránt, szállítsák az igazi magyar társadalmat. Nekem a témám Budapest, olyan, amilyen, s fogalmam sincs róla, milyennek kellene lennie, hogy magyarabb és erkölcsösebb legyen. De azt tudom, hogy maga az Úristen sem teremthetné át másnak, mint amilyenné történelmi és társadalmi fejlődésénél fogva lett. S valamint a mai stádiumig e fejlődés irányát morális útmutatók meg nem változtathatták, ezentúl sem lehet ezt megváltoztatni. Az erkölcs előáll mint a társadalmi élet formája és lelki tartalma, de nem tölthető bele más, mint amilyet magából kilehel. És nem áll, hogy ez a város idegen, nem magyar volna, hiszen a magyar voltát rögtön észrevesszük, mihelyt más városba tesszük a lábunkat. Ezért gondolom, jó volna békét hagyni Budapestnek is, az erkölcsnek is, de főképpen az irodalomnak, mely ha nem akarja nyeglén kilesni a publikum gyöngéit, népszerűtlenül és megrágalmazva amúgy is nehezen teljesíti a maga igaz munkáját, az igazat mondván meg a társadalomról a társadalomnak. (A Hét, 1904. január 10. 18-19. old.)