Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

Nem annyira bizonyítéknak, inkább az elidegenedés elleni lázadás hajdanvolt hangulatának érzékeltetésére idézném ide Rilkét, aki az egyéni létünk saját értelmében rejlő, jó halálért imádkozott: Der Tod ist groß Wir sind die Seinen Lachenden Munds. Wenn wir uns mitten im Leben meinen, Wagt er zu weinen mitten in uns. Nagy a halál. Rajtunk a bélyeg, bár nevet a száj. Míg azt hisszük: Körülvesz az élet, bensőnkben éled sírása már. (Lator László) Vagy emlékeztethetek Adyra, nemcsak a halálrokonságot szomorú büszkeséggel vallóra, nem is a szépséges Halálvirág ölében búcsúzóra, hanem a halált meghívó megfáradt emberre. Póri kicsi halálok helyett Jönne pompában és bíborban: S megcsókolná megnyugodt homlokom Koldus ágyamra ráborulva Ez a fölséges Úr. Témánk szempontjából legjellemzőbbnek azonban Atthur Schnitzlcr Professor Bernhardi című darabját tartom. Bernhardi főorvos kórházába egy önvetélést végző fiatal lányt hoznak be, általános szepszissel, menthetetlen állapotban. A főorvos morfininjekcióval könnyíti meg az elmúlást, és eléri, hogy a lány boldog agóniájában bűntelennek érzi magát, álmában szerelmével egyesül. Ámde közbeszól az egyház: a kórház papja követeli, hogy a lányt meggyóntathassa és feladhassa rá az utolsó kenetet. A főorvos elutasítja. — Ne zavarják legalább a boldog halálát. — Boldog? — replikázik a pap, hiszen bűnben hal meg, 39 és kárhozat vár rá. A küzdelem a túlvilágra orientált, vallásos halál és a jő halál e világi megvalósítása között folyik, s ebbe akkora humánus főorvos belebukik. De a gondolat él, sarjadzik. A századelőn bontakozik ki a polémia a kínnal, szorongással várt és elidegenedetten beálló halál gyakorlata és az eutanázia elve között. Az eutanázia propagandája számos ponton érintkezett a természetes gyógyászatért, az egészséges életmódért, az egyéni halál szabadságáért, a hazug konvenciók ellen megindult reformmozgalom céljaival, és néhány ponton találkozott a radikálisok és a szocialisták felfogásával is. Aztán jött az első háború, forradalmak és ellenforradalmak, fasizmusok, a második háború: a tömeges, az értelmetlen halál, a 39. Arthur Schnitzler: Professor Bernhardi. Lásd: Uő: Besommelte Werke in Einzelausgaben. Dos aromatische Werk. VI. Frankfurt a. M. 1979.147-148. old.