Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

KULTÚRA

felfelé, a VarázshegyNem szállva alá a mélylélektan mélységeibe, a freudi értelmezésről csupán annyit: szerinte az álom egyrészt a mindennapok eltitkolt, rejtett vágyainak teljesülése (ugyanakkor azok el• \ 24 - , nyomása es torzítása is), másreszt átmeneti állapot az éber tudat és az ismeretlen tudattalan, a lét és a nemlét között. Az álomnak ugyanez a többértelmű átmenetisége — valószínűleg a mélylélektan hatására — feltűnik Gustav Klimt nagy szecessziós alkotásaiban is. A bécsi egyetem számára készített egyik szimbolikus faliképen (Medizine, 1901) az előtérben álló Hygeia a gyógyítás jelképeit, a kígyót és a Lethe vizével telt poharat mutatja fel, míg mögötte félig éber, félig alvó, születő és ha25 Iáiba hanyatló alakok lebegnek. Még kifejezőbb, címében is, a Halál és Élet kép, amelyen a különálló, keresztekkel mintázott díszes köntösbe öltözött halál vezényli az alvó — születő, pihenő, meghaló — lények körforgását. Ám éppen Klimtnél és a szecesszió más bécsi mestereinek képein tűnik fel egy másfajta álomértelmezés. Az álom, illetve a lehunyt szempillákkal érzékeltetett odaadás és átszellemültség a szerelmi eksztázis időtlenségét fejezi ki. Az álom és a valóság egymást áthatása már a legkorábbi e tárgyű képén (A szerelem, 1895) fellelhető, és egyre gyakrabban visszatérő mozzanat erotikus művein (Danaé, Judith-Salome, a Beethoven-fríz csókmotívuma, a Vízisiklók stb.). Magyarázhatjuk az érzékiség erős 24. Sigmund Freud: Traumdeutung. Lipcse-Bécs, 1911.103. old. 25. Schorske, i. m., 140-141. old. 26. Marian Bisanz-Prakken: Programmatik und subjektive Aussage im Werk von Gustav Klimt. Lásd: Jraum und Wirklichkeit. Wien, hangsúlyozását a szecesszió szépségkultuszával, a bécsi művészvilág erotikus atmoszférájával, sőt felfoghatjuk egyfajta szabadságharcnak is az akadémizmus prüdériája ellen, amely még a mitológiai meztelenséget is lehetőleg dezerotizálta. De több rejlik mögötte: misztikum, metafizika, filozófia. Ujabb kutatások kimutatták Schopenhauer filozófiai pesszimizmusának, különösen a léttragikum gondolatának hatását Klimtre (a Filozófia falikép, Nuda Veritas, Beethoven-fríz). Schopenhauertől egyenes út vezetett a kortárs életfilozófia festői átlényegítéséhez.

26 A természeti lét örök körforgása, az egyén csak parányi része eme kozmikus élet-halál körforgásnak. Ebben a felfogásban a szerelmi eksztázis — az időtlenített pillanat — e körforgás misztériumának megszentelt aktusa: az új élet fogantatásának és a feladatot teljesített szerelmesek szimbolikus meghalásának találkozása. A halálnak eme szecessziós értelmezése különbözik a romantikus hősi haláltól, de még a rokonlelkű barokk felfogástól, a megváltó vagy megdicsőítő haláltól is. A szecessziós halál nem félelmetes, nem ellenséges és nem is dicső, nem emberfölötti princípium. O az élet társa, kísérője, aki a jólétben, gyönyörben inti, a bajban, szenvedésben magához öleli a megfáradtat. Csodálatos példája e felfogásnak Egon Schiele egyik mesterműve: /1 halál és a leány, amelyen az öreg ferences barát képében megjelenő halál szelíden 1870-1930. Bécs, 1984.1 12-1 13. old. Klimt műveinek filozófiai és kultúrtörténeti értelmezéséhez alapvető Christian M. Nebehay: Gustav Klimt. Dokumentation. Bécs, 1969.