Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig
A légiótábor körül, hasonlóan a többi dunai és rajnai táborhoz, Aquincumban is két polgári település alakult ki. A később canaâae-mk nevezett városias, de városi joggal nem rendelkező, 140 hektáros Katonaváros közvetlenül a tábor köré szerveződött, s lakói a katonák hozzátartozóiból, valamint a katonaságot kiszolgáló iparosokból és kereskedőkből álltak, akik a katonasággal közös temetőbe temetkeztek. A mai Bogdáni út-Hévíz űt-Bécsi út-Nagyszombat utca által határolt területen fekvő Katonaváros délnyugati részén ipartelepek és műhelyek (tégla- és kerámiakészítő-, kovács-, üvegfúvó-, pék- stb.), keleti részén pedig a kikötő és a kikötői raktárak kaptak helyet. A 2-3. század fordulóján a Katonaváros további városiasodása figyelhető meg, amiben fontos szerepet játszhatott Caracalla császár 214. évi látogatása is: a település korábbi favázas-sártapaszos házai a 3. század első évtizedeire kőépülcteknek adták át helyüket, s jelentősen növekedett a beépítettség is. A városiasodásra utal a közművesítés, a légfűtéscs rendszer elterjedése és a vízvezetékek kiépítése is, amelyek az Árpád-forrás vizét ólomcsöveken keresztül juttatták el a lakóházakba. A település északkeleti részén, a Duna-parton épült többemeletes, palotaszerű épületek szebbek és pompásabbak voltak, mint az ekkoriban már colonia ranggal rendelkező Polgárváros épületei. A Katonavárosból kivezető utak mellett ipartelepek, lóváltó állomás és fogadók voltak. 7 6. Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota. In: BpR 18, 1958.53-70. old. 7. Póczy Klára: Aquincum-castra,canabae, colonia. Az 1976-1980 közötti ásatási eredmények összefoglalása, in: £?pi?25,1984. A Katonaváros Nagyszombat utcai határánál, a Nagyszombat utca-Pacsirta utcaViador utca-Bécsi út által határolt területen épült a 2. század derekán az egész Duna-vidék legnagyobb amfiteátruma, a 132x108 m-es katonai amfiteátrum, amelyben 10—13 ezer néző nézhette a gladiátori játékokat; jóllehet méreteit tekintve elmaradt a római Colosseumtól (189x156), küzdőtere, azaz arénája (90x66 m) nagyobb volt (a Colosseumé: 85x54), ami azzal magyarázható, hogy a katonavárosi amfiteátrumot gyakorlatozásra és felvonulásra is használták. 8 A dunai légiótáborokra jellemző módon, a Katonavárostól távolabb alakult ki a Polgárváros, amely— mint láttuk — 124-ben municipium, 194-ben pedig colonia rangra emelkedett, s amelyet a légiótábortól, illetve a Katonavárostól egy beépítetlen terület választott el. Az aquincumi Polgárváros trapéz alakú, mintegy 30 hektárnyi területét középen egy E-D irányú, pilléreken nyugvó vízvezeték keresztezte, amely a Római Fürdő máig használt forrásainak 21-23 C fokos gyógyvizét vitte a légiótáborba. A várost, hasonlóan a Katonavárosokhoz, az E-D és K-Ny irányban átszelő két főút derékszögben keresztezte. Ezekkel párhuzamosan épültek ki a kisebb utcák, amelyek kijelölték a lakónegyedek helyeit is. Az utcák 3-11 méter szélesek voltak, fedőlapos eső- és szennyvízcsatornákkal. A főutak kereszteződésében, a város központjában volt a Forum, a bírásko15-25. old., Kaiser Anna—Póczy Klára: Budapest római öröksége. Bp., 1 984. 8. Szilágyi János: Aquincumi amfiteátrumok. Bp., 1956.
